Penészmentesítő eljárások

Ezen az oldalon a leggyakrabban használt penészmentesítési eljárásokat fogjuk kielemezni. Nem azokat az eljárásokat amiket tőlünk rendelhet meg, hanem azokat, amelyeket az emberek a leggyakrabban használnak a lakáspenész elleni harcukhoz. 

Nem kell félnie, nem a „nagy, konkurencia fikázó és öntömjénező” oldal következik! Ugyanis azt vallom, hogy az én szerepem ebben a kérdésben az, hogy megmutassam Önnek a lehető legobjektívebben, e rendszerek, termékek működését és a tőlük várható eredményeket.

Információkat fog kapni tőlem, hogy ne kelljen tíz, különböző dolgot végig próbálnia, és a saját bőrén és pénztárcáján megtapasztalnia, hogy igaz-e amit állítanak róla.

Tehát egyszerűen csak tájékoztatom. Mindezt érthetően, a szakzsargon és a különböző átláthatatlan táblázatok és képletek mellőzésével. Az, hogy adott esetben, én miért nem ajánlom a lejjebb felsorolt módszereket, mindig ki fog derülni a hozzáfűzött magyarázatból, de ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy Ön nem vásárolhatja, használhatja, vagy próbálhatja ki őket.

A magyarázataim minden esetben általános iskolai fizika tananyag szintjén érthető indokokat és tényeket fognak tartalmazni. Amit a részemről, ehhez még hozzá tudok tenni, az a mindennapi gyakorlatban összegyűjtött hihetetlen mennyiségű tapasztalat. Az alábbi felsorolás minden egyes elemével (az ország minden részében) napi szinten találkozunk, így a véleményem a gyakorlatban tapasztaltakon alapul.

Nem szabad elfelejteni, hogy többségében, nem penészmentesítésre alkalmatlan dolgokról fogunk szót ejteni, hanem nagyon is alkalmasakról, vagy penészmentesítésre nem, de más dologra tökéletes eljárásokról.

Egy dolog azonban közös bennük:
Nagyon kevés kivétellel (amelyeket minden esetben meg is említek majd) alkalmatlanok a végleges penészmentesítésre.

Lássuk hát a különböző lehetőségeket:

1. Mossuk le a penészes falat, ecetes vízzel, Hypoval, Domestossal, különböző gombaölő anyagokat tartalmazó penészirtókkal.

Ön mennyi penészirtóval mérgezi évente a környezetét?

Ön mennyi penészirtóval mérgezi évente a környezetét?

Ez a megoldás, időlegesen tökéletes eredményt hoz, mivel ezek a vegyi anyagok egyszerűen elpusztítják vagy szétmarják, feloldják a penészt. Azonban mint minden vegyi anyag, különösen a maró anyagok (savak, lúgok, enzimek), viszonylag rövid idő alatt lebomlanak, és a párás-nedves felületen újra meg tud telepedni a penész. Azt muszáj tudnia, hogy a penész sajnos nem kiirtható környezetünkből, hiszen a különböző penészfajok spórái folyamatosan jelen vannak a levegőben, a lakáson kívül és belül egyaránt.

Ön is tapasztalta már a penész spórák folyamatos és ugrásra kész jelenlétét, hiszen mindannyian láttunk már teljesen egészséges levegőjű, penészmentes lakásban nylon zacskóban felejtett kenyér sarkot bepenészedni. A zacskó belsejében rekedt kenyérből elpárolgó minimális nedvesség lecsapódik a zacskó falán, és a zacskóban található penész spórák máris fejlődésnek és szaporodásnak indulnak. Néhány életképes spóra már elég ahhoz, hogy nedves felületen elinduljon egy telep gyors fejlődése.

Remélem elég szemléletes a magyarázat ahhoz, hogy megértse, a penész fizikai kiirtására, kémiai módszerekkel tett kísérletek kudarcra vannak ítélve, hiszen a zacskóban rekedt igen kis mennyiségű levegő is, tartalmaz annyi spórát, amennyi egy telep fejlődésének elindulásához kell. Egy lakás csíramentesítése pedig egyrészt drága és macerás lenne, másrészt csak az első ajtó, vagy ablaknyitásig tartana, mert a kintről beáramló levegő, már megint tartalmaz spórákat. Így amíg nedves felületek vannak a lakásunkban, mindig megadjuk a lehetőséget a minden ajtó és ablaknyitásnál százával lakásunkba kerülő spóráknak a megtelepedésre. Ugyanis bármennyi spóra lehet a levegőben, ha nem talál nedves felületet, soha nem fog telepeket alkotni és szaporodni. Tehát ami fontos: a végleges penészmentesítéshez az okot kell megszüntetni és nem a penészt.

Aki ezt a lemosásos-spricceléses módszert választja, annak fel kell készülnie a folyamatos harcra. Nem csak a penész fog újra és újra megjelenni lakásában, hanem rendszeresen mérgező (sok esetben rákkeltő) anyagokkal terheli saját maga és családja, gyermekei környezetét. Mérgeket belélegezve nem csak nem pihentet az alvás, de az immunrendszerünk által folyamatosan riadóztatott szervezetünk sem tud regenerálódni.

A cél:
A penészedés és a páralecsapódások végleges megszüntetése.

Valójában mi történik?
Tüneti kezelés a penészgombák elpusztításával, de az okok megmaradnak.

Hatékonyság:
Alkalmanként, viszonylag kevés költséggel és ráfordított munkával megoldható módszer, de folyamatosan visszatér a probléma. Heti, kétheti, havi rendszerességgel (a felhasznált szer hatóanyagának lebomlási idejétől függően) néhány munkaórát igénylő feladat. Csak magát a penészt szünteti meg, a páralecsapódások megmaradnak.

Az eredmény:
Folyamatosan visszatérő penészedés, melynek csak a hatóanyagok lebomlási ideje adja meg az időzítést. A páralecsapódások azonban a penészmentes időszakban is megmaradnak, folyamatosan áztatva a falakat, bútorokat és a padló burkolatot, valamint a falra kent vagy fújt penészölő anyagokat is lemossák, hígítják. Ugyanakkor azzal, hogy a penészt eltüntettük, nem szüntettük meg a mérgező, allergén anyagok jelenlétét a lakásunkban, csak lecseréltük őket egy kevésbé látványos, de az egészségre ugyanúgy (vagy esetenként a penésznél sokkal károsabb) káros anyagra. Így a penész helyett, most különböző mérgező klór vagy nehézfém alapú vegyületeket lélegezhetünk be.

Következtetés:
Bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a módszerrel kitűzött célunkat (amennyiben az a végleges penészmentesség) nem tudjuk elérni.

2. Gombaölő festékekkel festessük ki a lakást!

A nehézfémeket vagy egyéb mérgeket tartalmazó festékekkel történő penészedés elleni festés védőfelszerelés nélkül extrém sportnak minősül!

A nehézfémeket vagy egyéb mérgeket tartalmazó festékekkel történő penészedés elleni festés, TILOS védőfelszerelés nélkül!

Nem szeretném rabolni az idejét, ezért elég annyit megjegyeznem, hogy a gombaölő festékek ugyanúgy vegyszereket tartalmaznak, így hatóanyaguk szintén, általában rövid időn belül lebomlik, mint az előző pontban tárgyalt szerek hatóanyagai. A hatóanyagok között viszont a régebben használt festékeknél nem a lúgok és savak domináltak, hanem elsősorban a nehézfémek és más erősen mérgező fungicid anyagok. Ugyanakkor a környezettudatosság erősödésével megnőtt a kereslet a lehetőleg minél kevésbé mérgező, vagy egyáltalán nem mérgező festékekre, amelyek már szintén megtalálhatóak a piacon. Azt szintén nem szabad elfelejteni, hogy ha mérgező anyagot tartalmaz, akkor minél tovább hatásos egy ilyen festék, annál tovább kerül folyamatosan lakóterünk levegőjébe, és azon keresztül tüdőnkbe, vagy a falhoz érve bőrünkre, a benne használt gombaölő vegyszer.

Fontos tudni, hogy ezeknek a festékeknek a hatékonysága csak a penészedés újbóli kialakulásának bizonytalan idejű megakadályozására vonatkozik. A penészedés okát nem szüntetik meg. Így a lecsapódó pára továbbra is teszi tönkre a parkettát, szőnyegpadlót, ablakot és annak a párkányát, a bútorok hátlapjait valamint biztosítja a megfelelő életkörülményeket egyéb kórokozóknak, amelyek például a magas páratartalmú levegőben érzik magukat leginkább otthon.

Így aki ezt a módszert választja, a kezdeti örömöt gyorsan váltja újabb kétségbeesésre, sok pénzért, sok idegeskedés árán. A penész elleni harc egyik leggyakoribb eszközéről beszélünk, amivel nem az okot szüntetjük meg.

A cél:
A penészedés és a páralecsapódások végleges megszüntetése.

Valójában mi történik?
Tüneti kezelés a penészgombák elpusztításával, de az okok megmaradnak.

Hatékonyság:
Költséges és sok munkát, szervezést igénylő feladat. Csak magát a penészt szünteti meg, a páralecsapódások és a falon kívül a kórokozók is megmaradnak. A munkát gyakorlatilag évente meg kell ismételni. Több napig tart, elfecsérelt idő szabadságát, nyaralás helyett penészgátló festéssel (vagy a festők felügyeletével) töltenie.

Az eredmény:
A festék hatóanyagától és a lakásában található gomba fajtájától függően 2-3 vagy akár 10-12 hónapig tartó hatás. A probléma mindig visszatér, és újabb költséges beavatkozást igényel. A páralecsapódások azonban a penészmentes időszakban is megmaradnak, folyamatosan áztatva a falakat, bútorokat és a padló burkolatot, a penész fekete foltjai helyett csinos kis sárgás-szürkés ázás foltokat hagyva maguk után.

Következtetés:
Bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a módszerrel kitűzött célunkat (amennyiben az a végleges penészmentesség) nem tudjuk elérni.

 3. Utólag szigeteltessük az épület alapját, hogy ne tudjon a falba felszivárogni a talajvíz!

FONTOS tudni! A talajvíz felszivárgásának megszüntetésére több, tökéletesen működőképes eljárás létezik, melyeket alkalmazva az ázás és az annak nyomán bekövetkező penészedés teljesen megszüntethető! De ezekben az esetekben, az első feladat nem a munka elvégzése, hanem a probléma megfelelő diagnosztizálása. Ugyanis ezek az eljárások csak arra a penészedésre alkalmazhatóak, amit a felszívódó talajvíz vagy a rosszul elvezetett csapadékvíz okoz. A szellőzetlenség miatt kialakult, vagy extrém hőhíd okozta penészedés megszüntetésére alkalmatlan. Sok esetben pedig azt kell megállapítani, hogy a két-három jelenség egy időben okoz problémát, így téve még nehezebbé a megfelelő megoldás kiválasztását. 

ground_water

Tudni kell, hogy Magyarországon, a valóban talajvíz miatt bekövetkező falpenészedés nagyon ritka. Ehhez ugyanis az kell, hogy a ház vízszigetelés nélküli alapja beleérjen legalább a talajvízszint (water table) feletti kapilláris zónába (capillary fringe) viszont a házak alapja nem nagyon ér lejjebb a talaj felső termőrétegénél (soil zone) ami a telítetlen talajszelvény (unsaturated zone) felső, kisebb részét adja. Így csak olyan helyen beszélhetünk talajvizes ázásról, ahol a talajvíz már 4-5 ásónyom mély gödörben is megjelenik. Sokkal gyakoribb, hogy a nagyobb csapadékkal járó időszakokban a termőtalaj telítődik vízzel, és az csak lassan tud az alsóbb rétegekbe szivárogni, így az ott felgyülemlő esővíz szívódik fel a hajszálereken a ház falába.

Előfordult már olyan eset, amikor az ügyfelünk, akinél helyszíni felmérést végeztem, mondta, hogy itt már igazából, két szakember is megállapította, hogy a talajvíz miatt áznak a falak és penészedik a ház. Én pedig mielőtt bármit is mondtam volna erre, udvariasan megkérdeztem a szomszédot aki kint dolgozott a kertben, hogy megengedné-e, hogy átmenjek és vessek egy pillantást a kerekes kútjába? Ő megengedte, én belenéztem és ezután megkérdeztem az ügyfelemet, hogy szerinte idehívjuk-e a két “szakembert”, hogy azt magyarázzák meg nekünk, hogy ha a háztól 20m-re lévő kútban 7-8 gyűrű mélyen van a víz, akkor az az ő háza alá hogyan jön fel az alapig? Persze nem hívtuk oda őket, de a különbség az alkalmazott eljárások bekerülési költségében óriási volt. Az egyik vállalkozó 400.000.- Ft-os ajánlatot, míg a másik 750.000.- Ft-os ajánlatot adott a probléma megszüntetésére. Én pedig egy kiszállási díjért cserébe elmagyaráztam, hogy ha körbe ássák a házat kb. 70 cm mélyen, aztán az árkot kibélelik geotextillel, tesznek az aljába végig egy dréncsövet, amit kivezetnek a ház előtti esőelvezető árokba, majd feltöltik az árkot valamilyen vízáteresztő anyaggal (pl. sóder, salak, terméskőzúzalék, stb.) akkor megoldódik a probléma. Ezt az egész történetet a tulajdonos és a fia két hétvége alatt megcsinálta saját kezűleg és a vásárolt anyag nem került többe 70 ezer forintnál, úgy hogy 5 m3 sódert is kellett venniük. De nagyon fontos tudni, hogy itt, ebben az esetben VALÓBAN a falak vizesedése okozta a penészedést, és nem a leggyakoribb okként előforduló szellőzetlenség.

A leggyakrabban elkövetett hiba, a rossz diagnózis felállítása, az okokra utaló jelek félreértelmezése, vagy figyelmen kívül hagyása. Egyrészt borzasztónak tartom azt, hogy építőiparban hosszú ideje dolgozó emberek nem tudnak megkülönböztetni egymástól egy salétromos-szivárgásos kívül-belül ázott falat, és egy páralecsapódástól nedves, belső falfelületet. Másrészt ennél sokkal jobban felháborít, ha olyan ember teszi ezt, akinek ez a szakmája.

Több olyan ügyfelünk is van, akinek (a penészedést megszüntetendő) saválló lemezzel körbe lőtték a háza alapját, vagy körbeásták, dréncsövezték, geotextilezték az alapot, injektálták a falat, többszázezer, néha közel millió forintos összegekért. Aztán a következő fűtési szezonban kiderült, hogy a penész ugyanúgy megjelenik, mint eddig is, minden ősszel.

Tették ezt olyan vállalkozók, akik ebből élnek, és pontosan tudják, hogy mi a különbség a kettő között. A vállalkozónak itt vagy tisztában kellett lennie azzal, hogy feleslegesen végzik el a munkát, és fizettetik azt ki a megrendelővel. Vagy nem volt vele tisztában, és ez még rosszabb, mint az első eset, hiszen ebben az esetben olyan “vállalkozók” nyúlhatnak az épületeink statikailag legfontosabb részéhez, akiknek nemhogy statikai és építészeti, de a fizikai alapismeretei sincsenek meg.

Ami még felháborít, hogy megint általános iskolai fizika szintjén érthető a különbség a két jelenség között. Tehát a megállapításhoz nincs szükség mérnökre, professzorra, vagy egyetemi végzettségre. Józan paraszti ésszel bárki meg tudja különböztetni egymástól a két dolgot.

Amennyiben a ház alapjának vízszigetelése hiányos, vagy hiányzik, a talajvíz a hajszálcsövesség elvét kihasználva szivárog fel a falakba. Ebből több dolog is következik:

  1.  A melegebb hónapokban erősebben ázik a fal, mint télen, hiszen a melegben a fal felületéről több víz tud elpárologni és így nagyobb lesz az áramlás a fal szerkezetében. Az esőket követően egyértelműen megjelennek az ázás jelei.
  2. A felszivárgó víz, különböző ásványokat, sókat old ki a falból, és azt a párolgáskor ún. sóvirágok (salétromosodás) formájában a fal felületén kikristályosítja. Ezek a “sóvirágok”, laza szerkezetű könnyen porladó, málló képződmények, ujjunk érintésére azonnal szétmállanak, elkenődnek.
  3. A falban felszivárgó talajvíz egybefüggő foltot hagy a falon a padlótól felfelé haladva, tehát kizárólag alul jelentkezik, vagy alulról felfelé növekszik a területe.
  4. A fal külső és belső oldalán egyaránt megfigyelhető, mivel a fal teljes keresztmetszetében érvényes a hajszálcsövesség elve, nem csak a belső oldalon.
  5. Télen a fal külső oldalán leesik a vakolat, mivel a falban megfagyó víz, fizikailag teszi azt tönkre.
  6. Soha nem szivárog annyi víz, hogy pocsolyát találjunk a fal tövében, mivel csak az elpárolgó mennyiség pótlódik a hajszálcsöveken. (kivéve talajszint alatti építményeknél, ahol a padlószintnél magasabban található talajvíz nyomása miatt alakul ki a szivárgás, de ott már nem hajszálcsövességről beszélünk.)
  7. Vakolatjavítás és festés után hamarabb jelennek meg a nedvesség okozta foltok és sóvirágok a falon, mint a penész.

Ha azonban a szellőzetlenség miatt kialakult magas páratartalom miatt kialakult penészedésről beszélünk, akkor a következőket tapasztalhatjuk:

  1. A fűtési szezonon kívül teljesen megszűnik a probléma, hiszen ajtó-ablak nyitva, nem tud a pára bent rekedni a lakásban.
  2. A fűtési szezon kezdetekor azonban mindig újra tapasztaljuk a tüneteket, általában először csak a páralecsapódásokat az ablakok alján, majd rövid idő múlva, a penész is megjelenik.
  3. A falon az esetek nagy részében nincsenek sóvirágok, csak a penész foltjai látszanak.
  4. A penészfoltok nem alkotnak összefüggő felületet, jelentkeznek a helyiségek alsó és felső sarkaiban, valamint a bútorok mögött is, időnként a mennyezeten a beton gerendákat is “kirajzolja” a penész.
  5. Csak a belső falfelületeken jelentkezik a probléma, a fal külső, szabadban lévő oldalán nem látszik semmi.
  6. Általában a páralecsapódások víz formájában csak a nyílászárókon észlelhetőek, a többi helyen csak a penész. De az is előfordulhat, hogy nagyon hideg időben, akár az ajtók, ablakok alatt, akár a hidegebb falfelületek alján víztócsák alakulnak ki a nagy mennyiségű lecsapódott pára miatt.

Azt is FONTOS tudni, hogy a talajvíz felszivárgása miatt kialakult penészedés esetében a higroszabályozású szellőző rendszerünk kiépítése nem csak a penészedést nem szünteti meg, hanem a fokozott légcsere jelentősen megnöveli a párolgást, aminek következtében a nagyobb áramlás a fal szerkezetében kitágítja az ereket és csökkenti annak szerkezeti szilárdságát is.

Tehát amennyiben a talajvíz felszivárgása okozza Önnél a problémát, ha nagyon szépen kérne rá bennünket, akkor sem építenénk ki higroszabályozott rendszert Önnél.

 A cél:
A penészedés és a páralecsapódások végleges megszüntetése.

Valójában mi történik?
Gyakorlatilag valamilyen módszerrel vízzáró réteget képezünk a talajvíz és az épület aljzata és falazata között, vagy megoldjuk az esővíz elvezetését úgy, hogy az ne tudjon a ház alapjához folyni a talajban sem. Így meg tudjuk akadályozni a hajszálcsöves talaj- vagy esővíz felszivárgást az épületbe.

Hatékonyság:
A talajvíz elleni védekezés nagyon költséges és rengeteg munkát, szervezést igénylő feladat, az esővíz elvezetés megoldása valamivel olcsóbb, de szintén sok munkát igénylő dolog. Mindegyik eljárás kizárólag akkor eredményes, ha a penészedést valóban a hiányos vízszigetelés miatt felszivárgó víz okozza. Ebben az esetben azonban ezek az eljárások a tényleges és végleges megoldást jelentik. Amennyiben nem emiatt penészedik a lakás, akkor egy borzasztó drága felesleges munkát végeztettünk el, akár az épület alapját indokolatlanul megbolygatva.

Az eredmény:
Amennyiben okkal történt a kivitelezés, akkor a problémát véglegesen és minden részében orvosolja. Ha azonban a penészedésnek más oka volt, akkor az eredmény egy újabb rizikó faktor az infarktushoz vagy az agyvérzéshez.

Következtetés:
A vízszigetelés hiánya miatt jelentkező probléma esetén megtaláltuk a megoldást!
Minden más esetben bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a módszerrel kitűzött célunkat nem tudjuk elérni.

 4. Szigeteltessük le kívülről a házat!

A hőszigetelés a legjobb megoldások egyike a fűtési költségek csökkentésére

A hőszigetelés a legjobb megoldások egyike a fűtési költségek csökkentésére

A ház külső szigetelése mindenképpen jó döntés, amennyiben csökkenteni szeretnénk a fűtési költségeket. Azt azonban tudni kell, hogy a penészedés megszüntetésére teljesen alkalmatlan. Sőt, megrendelőink egy jelentős része azzal keres meg bennünket, hogy penészedtek, valaki azt tanácsolta, hogy szigeteltessék le a házat, így megszűnnek a hőhidak, viszont azóta, a néhány kisebb penészfolt helyett, egybefüggő penésztakaró borítja a falakat a homlokzati falak minden vízszintes és függőleges élénél, sőt már a belső falakon lévő bútorok mögött is.

Ez, a nagy költséggel járó eljárások közül a leggyakoribb, és a legdrágább.

Vegyük megint elő fizikai alapismereteinket. Először nézzük meg, hogyan is keletkeznek a páralecsapódások a lakásban. Mivel azt már a honlap egyéb oldalain is megtárgyaltuk, hogy a levegő páratartalmát folyamatosan emeljük minden tevékenységünkkel, erre nem vesztegetnék több szót. Az így folyamatosan emelkedő páratartalom addig a szintig emelkedik a lakásban, amíg a hőhidak mellett lehűlő levegő, el nem éri a harmatpontot, és a már magában nem tartható pára kicsapódik belőle. Ettől a pillanattól kezdve a lakás páratartalma gyakorlatilag állandó értéken marad, hiszen minden csepp, továbbiakban keletkező nedvesség kicsapódik a hőhidaknál.

Az így – mondjuk – átlagos 70% rel. páratartalmú levegő, a lakótéren belül keringve puffer tartályként viselkedik. A termelődő párát magában tartja, amíg felmelegedve felemelkedik, majd a hőhidak mellett lehűlve, veszít térfogatából, nehezebb lesz, és a harmatpontot elérve a magában nem tartható nedvesség kicsapódik belőle. Az így lehűlt levegő következő állomása a helyiség padló szintje, ahol a faltól távolodó levegő, találkozik a szemközti falról érkező, hasonló utat bejárt áramlással. Ekkor mindkét (mind három, vagy négy) áramlás összeütközve már egy kicsit felmelegedve felfelé kezd emelkedni, egyrészt az ütközés következtében, másrészt a melegedés miatt bekövetkező térfogat növekedésből eredően, sűrűségük csökkenése miatt. A térfogat növekedésével tovább csökken relatív páratartalmuk, lehetővé téve további nedvesség felvételét. Az így kialakult függőleges, körkörös áramlás tehát folyamatosan szállítja a keletkező párát a hőhidakhoz, ahol az kicsapódik belőle. Az egész rendszer motorja, a hőmérséklet különbség. Természetesen minden lakásban lehet más és más ez a keringési rendszer, itt most egy egyszerű példát írtam le, az érthetőség kedvéért.

Ezek után nézzük meg, hogy mi történik, ha leszigeteljük a házat, és jelentősen lecsökkentjük a hőhidak és a belső levegő hőmérséklet különbségét.

Ekkor a megtermelt pára mennyisége nem változik, hiszen ugyanúgy folyamatosan juttatjuk azt a levegőbe, a szigetelés miatt nem lélegzünk, fürdünk vagy mosunk kevesebbet. Viszont a hőhidak mellett már nem tud a levegő akár 8-10-12 C°-ot hűlni, csak 2-4 C°-ot. Így a 70 %-os páratartalmú levegő a hőhidaknál lehűlve nem éri el a harmatpontot, tehát páratartalma tovább emelkedik, addig amíg a harmatpontot elérve a pára ki nem csapódik belőle. Ez lehet 75-80 vagy akár 90% feletti érték is.

Látható, hogy sikeresen szaunát csináltunk a lakóházból. Ilyen magas páratartalmú levegőben élni már nem egyszerűen kellemetlen, hanem egészségtelen és veszélyes! A másik velejárója ennek az eljárásnak, hogy a szigetelés előtt volt néhány kitüntetett hőhíd a lakásban, ahol a pára ki tudott csapódni, teret adva a penész megjelenésének. Ezek mindig a lakás leghidegebb pontjai voltak. Tehát főleg az északi oldal alsó és felső sarkai, és néhány egyéb hideg pont. A szigeteléssel, ezek a kitüntetett hideg pontok, megszűntek kitüntetettek lenni, és most a néhány, akár tíz fokkal hidegebb felület helyett rengeteg, csak néhány fokkal hidegebb keletkezett a lakásban.

Különösen fontos a nyílászárók és a falak találkozási pontjainak megfelelő szigetelése

Különösen fontos a nyílászárók és a falak találkozási pontjainak megfelelő szigetelése

Így a sok, de csak néhány fokkal hidegebb hőhíd, sokkal több és nagyobb felületen teszi lehetővé a páralecsapódást, ami katasztrofálissá teszi a penészedés mértékét a lakásban. Az eddigi néhány sarok helyett megjelenik a penész, a falak minden függőleges és vízszintes találkozási élén, az ablakokról és az ajtókról literszám kezd folyni a víz, tönkretéve a padlószőnyeget, parkettát, a bútorokat és hadd ne soroljam. Az összes bútor mögött penész-tapéta fogja borítani a falakat. Ebből kifolyólag a szekrényekben tárolt ruhák és egyéb holmik tönkre mennek.

Ne gondolja azt, hogy túlzok. Nem néha, hanem a téli szezonban rendszeresen találkozunk kollégáim és én olyan háziasszonyokkal, akik a helyszíni felmérésnél néhány mondat után egyszerűen elsírják magukat, amikor megmutatják nekünk a lakásukban uralkodó állapotokat. Az ilyen nagyon durván és más módszerekkel megállíthatatlanul penészes lakások, kivétel nélkül vagy új, vagy felújított épületek, ahol a külső szigetelés mellett légmentesen záró fa vagy műanyag nyílászárókat is építettek be.

Tehát összegezve az eddigieket:

Az épületek külső hőszigetelése nagyszerű és tökéletes megoldás a fűtési költségek csökkentésére. Azonban teljesen alkalmatlan a penészedés megszüntetésére. Egyszerű logikai bukfenc a hőhidak megszüntetésétől várni a penészedés megszűnését.

Az igaz, hogy a pára minden esetben a hőhidak mellett csapódik ki, de ha a folyamatosan keletkező párát nem tudjuk a lakásból elvezetni, akkor csak súlyosbítjuk a jelenlegi helyzetet a ház szigetelésével. Semmiképpen sem áll szándékomban a szigetelés ellen beszélni. Azt Önnek kell eldöntenie, hogy a jelenlegi fűtési költségei mennyire magasak, és a szigeteléstől várhat-e érdemi csökkenést. Amennyiben úgy dönt, hogy szükség van a szigetelésre, mindenképpen tegye meg, csak számolja mellé egy szellőző rendszer kiépítésének a költségeit is, hiszen az még mindig jóval olcsóbb, mint egy évenkénti lakásfelújítás és bútorcsere ára, a rengeteg méregről és stresszről már nem is beszélve.

A hőszigetelés önmagában, csak az általunk “extrém hőhíd”-nak nevezett jelenségek esetében lehet eredményes a penészedés végleges megszüntetését illetően. Például, ha szigeteletlen beton sarokoszlopot, huzatos redőnyszekrényt, vagy egyszerű betongerendás-kefnis vagy monolit betonfödémet szigetelnek le. Ha azonban csak a penészedés miatt szigeteltetné házát, lakását, akkor jó, ha elgondolkodik az imént olvasottakon, és tudja, hogy a szigetelés árának töredékéért tudunk higroszabályozású aktív szellőzőrendszert építeni Önnek.

A cél:
A penészedés végleges megszüntetése.

Valójában mi történik?
A külső szigeteléssel a falak hőszigetelő képességét megnövelve egyrészt csökkentjük a hőhidak és a lakótér levegője közötti hőmérséklet különbséget, másrészt az eddig kitüntetett néhány hőhíd helyett ahol a szigetelés előtt lecsapódott a pára, sok négyzetméternyi, de csak kevéssel hidegebb felületet hoztunk létre. Mivel azt már tudjuk, hogy a penészedésnek a hőhíd nem az oka, hanem a helye, ezért beláthatjuk, hogy a pára továbbra is a leghidegebb felületen fog kicsapódni, így most is az alaki hőhidakat fogja kirajzolni a penész. Ezért a belső levegő átlagos páratartalma is lényegesen meg fog emelkedni.

Hatékonyság:
Nagyon költséges és rengeteg munkát, szervezést igénylő feladat. A fűtési költségek csökkentésére az egyik legjobb megoldás, de a penészedés megszüntetésére (néhány egyedi, extrém hideg felület szigetelését kivéve) teljesen alkalmatlan.

Az eredmény:
A fűtési költségek jelentős csökkenése, a penészgátló szerekre elköltött kiadások jelentős emelkedése. Amennyiben, csak a penészedés megszüntetése volt a munka elvégzésének az oka, egy újabb rizikó faktor az infarktushoz vagy agyvérzéshez.

Következtetés:
Bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a módszerrel kitűzött célunkat nem tudjuk elérni.

Természetesen még korántsem értünk a penészmentesítő eljárások felsorolásának a végére. Hátra van még a belső hőszigetelés, amit én például törvényben tiltanék meg, nem ejtettünk szót a különböző NASA által fejlesztett és más egyéb tudományos laboratóriumokból kikerült nanotechnológiával előállított kerámiagömböket tartalmazó falbevonó szerekről. Nem mondtam semmit az Aquapolról, egy szó sem esett a párafaló gépekről és berendezésekről, a klímák párátlanító funkciójáról nem is beszélve.

Szóval van még hátra néhány kivesézendő eljárás, módszer és készülék. És persze mindről el fogom mondani a véleményemet is, de csak azoknak, akiket legalább annyira érdekel a téma, hogy  feliratkozzanak itt a “Penészmentesítési Kérdezz-Felelek” című titokmegszüntető útmutatónkra.  Ugyanis vannak olyan dolgok, amiket az ember nem pakol “csak úgy” ki a honlapjára.

Tehát, ha szeretné megtudni, hogy mit gondolok ezekről az eljárásokról és szeretne még olyan információk birtokába jutni, amiket máshol biztosan nem tudhat meg a penészedésről, akkor nincs más dolga, mint megadni a nevét és az email címét itt, ezen az űrlapon:

 

Visszahívjuk!

Ha kérdései vannak, de nem akar hosszadalmas levelezésbe bonyolódni
IDE KATTINTVA
kérheti, hogy azonnal hívjuk vissza.

Önök írták, mi közreadjuk!

Ügyfeleink-vevőink, rólunk és szellőzőrendszereinkről alkotott véleményét IDE KATTINTVA olvashatja el. Fontos! Mi csak közlünk vevővéleményeket, nem írunk saját kezűleg és nem iratunk ilyesmit szövegíróval. Minden vélemény velünk valódi, személyes kapcsolatba került emberek véleménye, nincs köztük "H. Smith / Florida" vagy "Ingrid S. / Svájc" névvel valósnak feltüntetett de sehol sem ellenőrizhető vélemény. Sőt, ha szeretné, az Ön véleményét is szívesen közzétesszük itt.