Penészmentesítés.hu

Tudom, elsőre hihetetlenül hangzik, de valójában hálásnak kellene lennie a penésznek...

Persze, jogosan mondja, hogy ez hülyeség, hiszen a penész egy légicsapás az otthonunkban, ő a mumus a gyerekszobában, úgy néz ki, ő az otthonunk legveszélyesebb lakója. Sőt, a „mindenhol jó, de legjobb otthon” szólásmondás legnagyobb trollja. Azonban higgyen nekem, mégis hálásak lehetünk a penésznek.

Rajta kívül ugyanis ipari mennyiségű nem látható gomba, vírus, baktérium, atka, ostoros, csillós jószág él a lakásunkban akik zseniálisan jól érzik magukat azon a 18-24 °C-on és 60-80%-os páratartalmon, ami egy penészes lakást jellemez.

DE soha nem tudjuk meg, hogy a mennyiségük 10-100-szorosa vagy akár 10-100.000-szerese-e az élettanilag tolerálhatónak... Ugyanis ők nem alkotnak telepeket. A penész az egyetlen, ami kiül a falra és tűzjelzőként kiáltja felénk azt, hogy baj van.
Hát ezért kell hálásnak lennünk neki. 
Az elmúlt évek kutatásai azt bizonyítják, hogy egy penészes lakás levegőjében, szinte MINDIG van olyan szennyezőanyag, ami sokkal veszélyesebb a penésznél.

Éppen ezért célunk az, hogy megszabadítsuk az embereket a Beteg Épület Szindrómának nevezett „problémacsomagtól” és minden lakásban élhető, egészséges lakókörnyezetet teremtsünk, aminek az alapja a tiszta levegő és a megfelelő légcsere. 

A penész mottója: van víz = van penész. 

A Beteg épület Szindróma mottója: szellőzetlenség = nedves, egészségtelen és mérgező lakókörnyezet.

Több mint 10 ezer lakás végleges és garanciális penésztelenítése után is állítjuk, hogy akik a penészedés kiváltó okát nem szüntetik meg, olyan albérlővé teszik azt, ami állandó lakcímmel rendelkezik majd az otthonukban. Ez még csak a kisebb baj. A nagyobb az, hogy hozza magával a haverjait. A szénmonoxidot, a ftalátokat, a fenolokat, a formaldehideket, a benzolt és az egyéb mérgező vegyi anyagokat, amik főként a lakásunkban használt tisztító és vegyszerekből, illatszerekből meg persze a kedvenc tárgyaink-bútoraink és elektronikai eszközeink műanyagjaiból, festékeiből és lakkjaiból valamint a felforrósodó nyomtatott áramkörökből és elektromos alkatrészekből  szabadulnak fel. Aztán persze hozza még a baktériumokat, a vírusokat és a nem falpenészt okozó egyéb gombákat, az atkákról már nem is beszélve.

Olyan állapot, amely akkor lép fel, amikor egy épületben tartózkodók egy része nem specifikus tünetekkel küzd, amelyeknek nincs konkrét azonosítható oka (például fejfájás; szédülés; hányinger; irritált szemek, irritált orr- vagy torokproblémák; száraz köhögés; bőrirritáció). A leggyakoribb tünetei a különböző légúti allergiák, köhögés, asztma.
De sajnos egyre gyakoribb tünete a hajhullás, a kialvatlanság, az ekcéma, és néhány idegrendszeri tünet...

A leggyakrabban említett két kiváltó oka a következő:

• a nem megfelelő szellőzés, az ebből adódó magas páratartalom, ami a kórokozók kánaánját hozza létre. 
• a beltéri forrásokból származó fizikai, biológiai és kémiai szennyeződések megfelelő szellőzés hiányában történő jelentős feldúsulása.

Miért alakult ki?

Az 1970-es évek energiaválsága előtt az épületeknek még az alapvető tulajdonsága volt, hogy alkalmasak voltak nyílt égésterű tüzelőberendezések működtetésére. A kályhák, kandallók és kazánok égési levegőjének utánpótlása a tömítetlen nyílászárók résein történt. Így nemcsak nem zárták azokat olyan szorosan, hanem alapvető feladatuk volt a lakás szellőzésének biztosítása és ezért azoknak volt természetes szellőzése. Az energiaválság után viszont az energiatakarékosság érdekében minden rést leszigeteltek, ahol a levegő be- vagy kiszivárgott. Ezzel a szinte légmentes lezárással megszűnt a természetes szellőzés, ami a Beteg Épület Szindrómához vezetett.

Sokan emlékszünk még a 70-es 80-as évekből a radiátorra tett vizes törülközőkre, a különböző párásító edényekre és készülékekre. Ezekre a dolgokra a rendkívül száraz levegő miatt volt szükség. A nagyon száraz levegő pedig a túlszellőztetés legalapvetőbb tünete. A túlszellőztetésnek van még egy nagyon fontos tulajdonsága: rettenetesen energiapazarló. Így teljesen logikus megoldásnak tűnt, hogy az épületek légmentes zárásával megszüntetjük a pazarlást. 

Máris megérkeztünk a tökéletesen záródó thermoüveges - gumitömítéses nyílászárókhoz. Akkoriban senkinek sem jutott eszébe az, hogy ezzel nem szimplán az energiapazarlás problémáját oldjuk meg hanem átesünk a ló túlsó oldalára és az egy megoldott probléma helyett csinálunk húsz újabbat. 

Ma az épületeknek már nincsen természetes szellőzése. Téli időszakban vagy kevés szellőzés mellett a szennyezőanyagok felgyülemlenek a lakás levegőjében, ami ettől gyakran szennyezettebbé válik, mint a Blaha Lujza tér levegője.

Fontos! A Beteg Épület Szindróma leggyakoribb, látható tünete a penész, de nem ez az egyetlen. A penész eltávolítása után is maradnak mérgező anyagok a levegőben, sőt, a penészlemosókkal csak növeljük a vegyi terhelést. A cél tehát nem csak a penész eltüntetése, hanem az egészséges lakókörnyezet megteremtése.

A párafelhalmozódás valódi oka a legtöbb esetben az elégtelen szellőztetés. Folyamatos, rendszeres szellőztetésre lenne szükségünk; ami elsőre lehetetlenségnek tűnik, de kevesen tudják, hogy erre is van megoldás.

Ilyen a szabályozott szellőztetés, ahol kontrollálható a belső tér levegője. Szerencsére minden emberi tevékenység páratermeléssel jár: lélegzünk, izzadunk, főzünk, mosunk, mosogatunk, felmosunk, teregetünk. Minél intenzívebb tevékenységet végzünk, annál több párát szabadítunk fel. Az általunk kiépített szellőzőrendszerek érzékelői érzékelik a levegőbe kerülő pára mennyiségét a páratartalmat pedig ennek függvényében optimális szinten tartják. Mindig pontosan annyi friss levegővel szellőztetve, amennyit a megtermelt pára mennyisége indokol. Mert a párafelhalmozódásban nem csupán az épület jellemzői, de a lakók szokásai is közrejátszanak.

Néhány éve (pontosabban 2015-ben) végeztünk egy felmérést, ami szerint ügyfeleink 133.000,- Ft-ot költöttek el átlagosan felesleges penészmentesítő eljárásokra, mire megtaláltak bennünket a végleges megoldás reményében. De a felmérés, amit végeztünk, más dolgokra is rávilágított.

A penésszel küszködők a nem működő eljárásokat általában hasonló sorrendben is  próbálják ki.

Először jönnek a spriccelős penészirtók, aztán a gombaölő festékek, utána a tablettás páragyűjtők, ezeket követik az elektromos párafalók és ez az a pont, ahonnan már a sokszázezres-milliós beruházások szintje következik. Gyakori továbbá az is, hogy egy kihagyhatatlanul fontos tényezőt nem vesznek figyelembe a penészes egyenletben: az ingatlan típusát.

A legdrágább és legeredménytelenebb megoldás MINDIG az, ha előre eldönti a pletykák, internetes fórumok leghangosabb szószólóinak véleménye,  „mindent tudó kapitányok” és jóhiszemű tanácsok alapján, hogy Önnél vélhetően mi lesz a megoldás.