Belső hőszigetelés

Ha röviden kellene megfogalmaznom, akkor egy mondatban így szólna a véleményem erről az „energiatakarékossági és penészmentesítési” technikáról: „Rendeletben tiltanám az alkalmazását.”

Nagyon fontos tudnia, hogy akár a penészmentesség, akár a hőszigetelés javítása vele a célja, mindenképpen ALKALMATLAN eljárás ezekre a feladatokra!

Tudom, hogy ez elég drasztikus belépő, de nagyon fontos, hogy a véleményemet cáfolhatatlan érvekkel tudom alátámasztani. Vegyük őket sorra:

1.       Használata a „hőhidak hőmérsékletének belső szigeteléssel történő megemelésére” logikai bukfenc, hiszen a mi éghajlatunkon a fűtési rendszerek alapvető eleme a hőt tároló falazat, amely az elnyelt hőt hosszú ideig sugározza vissza. A belső hőszigetelés azonnal lehetetlenné teszi a falak hőtárolását. Tehát a belső szigeteléssel a rendszerből kizárt falak már nem tudják megtartani a meleget. Így a lakás falainak hőmérséklete nem emelkedni fog, hanem csökkenni. A belső falfelületek (maga a szigetelőanyag) valóban melegebbek lesznek, viszont nincsen hőtároló közeg, így a fűtési rendszerünk folyamatosan ki-be fog kapcsolgatni, mert a lakás levegőjét gyorsan tudja felmelegíteni, viszont az ugyanolyan gyorsan fog lehűlni is.

2.       Mivel dobozszerűen nem tudjuk körbe szigetelni a lakást, a belső szigetelés bármilyen alaposan készül is, általában a padlóra és a mennyezetre nem terjed ki. Ezért a fűtési rendszerből kizárt, és így jelentősen lehűlt falazat a szigetelés aljánál és tetejénél, minden eddiginél jobban lehűti az aljzatot és a mennyezetet, (besugározza a kinti hideget) amely egy nagyon nagy hőmérséklet különbségű, extrém hőhidat hoz létre. A belső szigeteléssel ellátott lakásokban a falak tövében tocsogó, kicsapódott párából keletkező víz, mindennapos jelenség. Ha kint -10 Celsius fok a hőmérséklet, akkor a fűtési rendszerből kizárt fal hőmérséklete is ennyi lesz, hiszen nem fűti semmi. Így a belső szigetelés szélénél akár az is előfordulhat, hogy a lakásban nem csak kicsapódik az extrém hideg felületen a pára, hanem oda is fagy!  (Volt szerencsém ilyen lakást felmérni, valóban jégkéreg volt a szoba falának felső sarkában.)


3. A „thermo-üveg hatás” az a hatás, amit a régebbi típusú, még szeleppel szerelt üvegek esetében figyelhettünk meg gyakran. Ezek az üvegek úgy készültek, hogy amikor összeragasztották a két üveget, akkor a körbefutó alumínium távtartó lécbe beleépítettek egy szelepet, amelyen keresztül ki lehetett szivattyúzni a bent lévő levegőt, és a jobb hőszigetelő képességű üvegeknél pedig be lehetett préselni a hőszigetelő gázt (pl. argont). Aztán az idő múlásával a szelep tönkrement és elveszítette légzáró képességét. Ekkor a következő, jól leírható jelenség következett be:
– A nappali fényben felmelegedő üvegszerkezetben megnőtt a meleg hatására kitáguló gáz (levegő) nyomása, és a szelepen keresztül „kifújta” a nyomás kiegyenlítéséhez szükséges gázmennyiséget. Majd este, amikor a kinti hőmérséklet jelentősen lecsökkent, az üvegszerkezet belső hőmérséklete is lecsökkent, ami a benne lévő gáz összehúzódásával, és így vákuum kialakulásával járt. Aminek hatására az üvegszerkezet a – tönkrement szelepen keresztül – levegőt szívott magába, szintén a külső-belső nyomás kiegyenlítéséhez kellő mennyiségben. Node, a beszívott levegő lehűlt, és ha a benne lévő pára elérte a harmatpontot, akkor ki is csapódott, leggyakrabban a külső üveg belső felületén.  Az így megjelenő vízcseppek, azonban SOHA TÖBBÉ nem tűntek el a két üveg közül, ugyanis a szelepen be és kiáramló levegő mennyisége és hőmérséklete nem tette lehetővé a kicsapódott nedvesség újbóli elpárolgását.
A belső falszigetelésnél ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg az újból kialakuló penészedés okaként. A szigetelő lapok és a fal között a leggondosabb kivitelezés mellett is maradnak légrések. Ezek a légrések pontosan úgy fognak viselkedni, mint a thermo-üveg belső levegője. Ami a különbség a két jelenség között, az az, hogy a szigetelő lapok és a fal között meg tudnak telepedni mindenféle lények, baktériumok, vírusok, penészek és egyebek, amelyeket a felmelegedő levegő nap, mint nap a lakás levegőjébe pumpál. Aki vett már le ilyen szigetelő lapot és találkozott már a mögötte fellelhető nyálkás, kocsonyás anyaggal, az pontosan tudja, hogy most miről beszélek.

5.       Végül hadd tegyem közzé itt a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekkel (THR) foglalkozó munkacsoportjának állásfoglalását a belső hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatban. (Ezt az állásfoglalást akkor készítették, amikor az abban meg is nevezett vállalkozás televízió kampányba kezdett a belső hőszigetelés népszerűsítésére.):


NE HAGYJUK MAGUNKAT FÉLREVEZETNI! (A MÉSZ – Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség – állásfoglalása a belső hőszigetelésről.)

Tehát az általam leírtakat és a MÉSZ által közzétetteket összegezve meg kell állapítanunk, hogy a belső hőszigetelés alkalmazása TILOS! Kizárólag abban az esetben van létjogosultsága, ha olyan, valóban extrém hideg felületek szigetelését kell megoldani vele, amelyek külső oldali szigetelése nem megoldható. (pl. műemlék épületek homlokzata.) Ebben az esetben viszont kizárólag olyan anyaggal lehet a belső szigetelést megoldani, ami nem akadályozza a külső, homlokzati falak hőtárolását. Tehát a falazattal közel azonos hőátbocsájtási tényezőjű anyag használható erre a célra. Jelenleg az Ytong és a Porfix falazóblokkok alkalmasak erre a feladatra, viszont azzal is tisztában kell lennie annak, aki egy ilyen beruházásba belevág, hogy a 4cm vastagságú polysztirol szigetelés hőszigetelő képességének kb. 20-25 cm vastagságú falazóblokk felel meg. Tehát ebben az esetben jelentős területet veszítünk a szigetelendő helyiség alapterületéből.

Azok az ügyfeleink, akik vagy a belső hőszigetelés elkészülte után vagy szerencsésebb esetben még előtte kerestek fel bennünket, hitetlenkedve tapasztalták, hogy az általuk szigetelésre ítélt hőhidak vizesedése és párásodása az esetek túlnyomó többségében megszűnt, miután páravezérelt szellőzőrendszert építettünk ki a lakásukban. Ugyanis akkor, amikor ők a vizesedést és az ebből fakadó penészedést szerették volna hőszigeteléssel megoldani, egy alapvető törvényszerűséget figyelmen kívül hagytak. Ez pedig az, hogy a hőhíd a penészedésnek nem az oka, hanem a HELYE!

A penészedés oka a magas páratartalom.

A levegőből a pára MINDIG a leghidegebb felületen fog kicsapódni, és mivel MINDEN lakás leghidegebb felületei a hőhidak, hát ott jelenik meg a nedvesség, a nedvesség pedig táptalajt ad a penésznek. Azt kell megérteni, hogy abban az esetben, ha leszigeteljük azokat a hőhidakat, ahol most megjelent a lecsapódó pára, (és azt követően a penész), nem fog megszűnni a jelenség. Csak annyi fog történni, hogy átköltözik a páralecsapódás a KÖVETKEZŐ LEGHIDEGEBB felületre.

Ugyanis a hőszigetelés miatt egyetlen milliliterrel sem keletkezik kevesebb nedvesség a lakásban. A levegő pedig nem képes végtelen mennyiségű vizet magában tárolni, tehát ha nem tudunk gondoskodni a pára kivezetéséről, akkor előbb-utóbb a levegő telítődik, és ISMÉT kicsapja magából a párát az aktuálisan éppen leghidegebb felületeken. Ezt rengeteg olyan ügyfelünk tapasztalta, akik kizárólag a penészedés megszüntetése okán szigeteltették le házukat, majd a következő télen azzal szembesültek, hogy a penész nem kevesebb, hanem sokkal több lett, mint a szigeteletlen házban volt. Na ez az igazi méreg…

Az előbb leírtak két esetben nem igazak. Az első, amikor a vizesedést valamilyen külső víz (talajvíz, rosszul elvezetett esővíz, csőtörés, stb.) okozza. Fontos tudni, hogy Magyarországon a lakáspenészedés megjelenését kevesebb, mint 10%-ban okozza külső víz. Több, mint 90%-ban a szellőzetlenség miatt kialakuló páralecsapódás a felelős.  A másik pedig, amikor un. extrém hőhidakról beszélünk. Ezeknek az eseteknek a pontos diagnosztizálása már inkább szakértői feladat, amit kollégáim egy helyszíni felmérés során gond nélkül elvégeznek.

Tehát, ha Ön szeretné tudni, hogy a lakásában található hőhidak vizesedését meg lehet-e szüntetni anélkül, hogy a fent leírt bonyodalmakba keveredjen, nincsen más dolga, mint a következő gombra kattintva kitölteni egy felmérés megrendelő űrlapot, és valamelyik szakértő kollégánk ott, a helyszínen megállapítja majd, hogy mi okozza valójában a vizesedést, és mi lesz rá a végleges megoldás. Gondolom van az Ön ismeretségi körében is olyan építőiparban jártas szakember, aki látott már penészes falakat és páralecsapódást hőhidakon. Nos, mi annyiban különbözünk tőlük, hogy én és kollégáim, CSAK ilyen épületekkel és szerkezetekkel foglalkozunk. Tehát higgyen nekem, nálunk nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembert, ebben a témakörben nem talál. Több, mint 7500 lakásban-családi házban szüntettük már meg a párásodást, penészedést. Biztos lehet benne, hogy nem Önnél fogunk gyakorolni, abban bízva, hogy hátha most sikerül… Úgyhogy, ha szeretné végre biztosan tudni mi a megoldás, és az mennyibe kerül, akkor kattintson a következő gombra és töltse ki, az ott megjelenő űrlapot.