Mit lélegzünk be a penészes lakásban?

Erre a kérdésre a te családodra nézve orvos tud válaszolni, mi nem, és ezt jobb az elején tisztázni.

Amit mi meg tudunk mondani, az az, hogy mi van abban a levegőben, amiben a penész megjelent. Mert a penész nem a veszély, hanem a jelzés: ott van, ahol a levegő páratartalma tartósan magas, és ilyen levegőben nem csak ő érzi jól magát. A többiek viszont nem ülnek ki a falra.

A penész az egyetlen olyan kórokozó, amelyik megmutatja, hogy egészségtelenül magas páratartalmú, szellőzetlen, rossz levegőjű lakásban élsz. Ő az egyetlen, aki kiül a falra, és hangosan szól, hogy baj van.

Ugyanabban a lakásban viszont ipari mennyiségű gomba, vírus, baktérium, atka és mindenféle más jószág is remekül érzi magát azon a 18 és 24°C közötti hőmérsékleten és 60-80% -os páratartalmon. Ezek nem alkotnak telepeket, tehát nem látod őket. Soha nem fogod megtudni, hogy a mennyiségük a tízszerese vagy a tízezerszerese annak, amennyit még jó lenne belélegezni.

Van erre egy vizsgálat, amit a covid alatt végeztek amerikaiak, és szellőzéssel foglalkozó szakemberként engem is meglepett. Ha egy lakás páratartalma folyamatosan hetvenöt százalék fölött van, akkor azok a vírusok és baktériumok, amelyek egy normál, ötven-ötvenöt százalékos páratartalmú levegőben néhány óra alatt elveszítik a fertőzőképességüket, két-három napon át fertőzőképesek maradnak.

Ősszel becsukjuk az ablakokat, a lakás szellőzetlenné válik, és feldúsul benne a páratartalom.

Ez az a rész, amit érzékelünk. Közben feldúsulnak olyan szennyező anyagok is, amiket nem: ftalátok, formaldehidek, benzolok.

Kicsit bővebben is bemutatom őket, hogy ne csak egy ilyen szimpla ijesztgetésnek gondold:

Formaldehid

A formaldehid egy illékony szerves vegyület, amely folyamatosan kerülhet a lakás levegőjébe például bútorlapokból, OSB-ből, rétegelt lemezből, ragasztókból, festékekből, padlóburkolatokból, textilekből és egyes háztartási termékekből. Dohányzás, főzés és más égési folyamatok is termelhetik. Már viszonylag kis koncentrációban irritálhatja a szemet, az orrot és a légutakat, tartós kitettségnél pedig komolyabb egészségügyi kockázatot jelent.

A formaldehid bizonyítottan emberi rákkeltő anyag, az IARC az 1. csoportba sorolja.

Ftalátok

A ftalátok nem egyetlen vegyületet, hanem egy nagy vegyületcsoportot jelentenek. Elsősorban műanyagok, különösen a PVC lágyítására használják őket, ezért előfordulhatnak PVC-padlókban, műanyag burkolatokban és számos használati tárgyban. A termékekből idővel kijuthatnak a környezetbe és a lakásporban is felhalmozódhatnak.
Egészségügyi szempontból azért különösen érdekesek, mert egyes ftalátok károsíthatják a hormonális és reproduktív rendszert, és a fejlődő szervezet különösen érzékeny lehet rájuk.
Fontos viszont, hogy a különböző ftalátok veszélyessége jelentősen eltér egymástól, ezért nem helyes általánosságban azt mondani, hogy minden ftalát ugyanolyan veszélyes.

Benzol

A benzol szintén illékony szerves vegyület, de egészségügyi szempontból különösen problémás. Lakásba kerülhet a kültéri közlekedési légszennyezéssel, üzemanyagokból és oldószerekből, festékekből, ragasztókból és egyes építőanyagokból, továbbá jelentős beltéri forrás a dohányfüst és bizonyos égési folyamatok. Hosszú távú belégzése károsíthatja a vérképző rendszert és a csontvelőt, és összefügg többek között a leukémia kialakulásával.
A benzol bizonyított emberi rákkeltő, ezért a WHO szerint a rákkockázat szempontjából a kitettséget a lehető legalacsonyabbra érdemes csökkenteni.

Ezek illékony vegyületek, tehát a festékekből, lakkokból, műanyagokból és a bútorokból akkor is felszabadulnak, ha éppen alacsony a páratartalom és egyetlen pötty penész sincs a lakásban. Folyamatosan keletkeznek, és ha nincs légcsere, akkor folyamatosan gyűlnek is.

Egy fontos példa még, hogy miért nem mindegy: a ftalátok hormonblokkolók, tehát képesek eltolni a gyerekek pubertását, akár korábbra, akár későbbre.

A Beteg Épület Szindrómát vizsgáló kutatók megállapítása szerint egy modern, légtömör nyílászáróval bezárt lakás levegője szennyezettebb, mint bármelyik forgalmas út melletti közterületé. És az év nagyjából nyolcvan százalékát töltjük magunkra zárt, légtömör ingatlanokban, mert nyáron sem nyitunk ablakot, csak akkor éppen azért nem, hogy ne jöjjön be a meleg.

Szóval gondold végig: ha azt hallod, hogy "a penész belélegzése" azonnal feláll a szőr a karodon. De soha nem jutott még eszedbe, hogy a penészspórával együtt belélegzett formaldehid, ftalátok vagy éppen benzol sokkal veszélyesebb, mint a penész.

Egy nyugdíjas házaspárhoz azért mentünk ki, mert penészedett a lakásuk, és szellőzőrendszert építettünk náluk. Körülbelül másfél hónappal később felhívott engem az allergológus orvosuk, hogy meséljek neki erről a rendszerről.

Kiderült, hogy ő évek óta kezeli ezt a házaspárt, akik olyan súlyosan poratka-allergiásak, hogy a tél gyakorlatilag túlélhetetlen volt a számukra. Azon a télen egyetlen dolog változott a lakásban: kiépítettük a szellőzőrendszert. A házaspár szinte tünetmentes lett, és ezt az orvosuk sem értette.

Amikor elmondtam neki, hogyan működik a rendszer, azt válaszolta, hogy így már érti. Tőle tudtam meg, hogy a poratka negyvenöt százalékos páratartalom alatt nem szaporodik, negyven alatt pedig elpusztul.

Fontos, hogy ezt jól értsd:

Nem gyógyítani mentünk oda, hanem szellőzést építeni a penészedés ellen, és nem az volt az elvárás a rendszerrel szemben, hogy segítsen az allergián. A tünetek mellékesen javultak. A történet nem arról szól, hogy mit tud egy szellőzőrendszer, hanem arról, hogy a Beteg Épület Szindróma sokkal több annál, mint hogy párás az ablak vagy penészes a sarok.

Soha az életemben nem jutott volna eszembe poratka-allergiára szellőzőrendszert ajánlani, és most sem ezt teszem. Azt sem tudjuk megmondani, hogy a te gyerekednek a tünetei mitől vannak, mert az orvosi kérdés, és arra vizsgálat való, nem egy honlap.

Amit meg tudunk mondani: mennyi pára van a lakásban, hol csapódik ki, és mitől lesz kevesebb. Azt is meg tudjuk mondani hány féle mérgező anyagot találhatsz ma egy átlagos lakás levegőjében. A többiről beszélj orvossal, és mondd el neki azt is, hogy milyen levegőben laktok.

• Ne a penészfoltot nézd, hanem azt, hogy hol van. Ha a gyerekszobában jelenik meg, az nem azt jelenti, hogy ott rosszabb a levegő, hanem azt, hogy ott a leghidegebb a fal. A levegő a lakásban közös.
• Nézd meg, hol alszik a gyerek. Az ágy a külső falnál, a fejjel a hideg felület mellett, az a hely, ahol a legtöbb időt tölti egy helyben, ráadásul éjszaka, amikor a legmagasabb a páratartalom.
• Ne penészirtóval indíts. A legtöbb klórt tartalmaz ami erős méreg. Az aktív klór a lakás levegőjébe kerül, azt te és a gyerek is belélegzitek, így nem jobbá tetted a környezetet, hanem lecserélted a biológiai mérget egy kémiaira. Ha muszáj a penészt letakarítani, elmondjuk hogyan csináld, de arról egy külön bejegyzésben olvashatsz.
• A párátlanító/páraelszívó nem elég. Kiveszi a nedvességet, és kész. Friss levegőt nem hoz be, a felgyűlt illékony vegyületeket pedig ott hagyja a lakásban.
• Ha orvoshoz mentek, vidd magaddal a lakás adatait is. Mikor jelenik meg a penész, melyik szobában, mennyi ideje, és mi változott azelőtt. Ez az orvosnak több információ, mint a folt fényképe.

Ebből nem az derül ki, hogy beteg lesz-e valaki a lakásotokban. Az derül ki, hogy a penész nem a legrosszabb dolog abban a levegőben, csak az egyetlen, amelyik látszik.

Akár a gyerekszobáról van szó, akár az egész lakásról, a kérdés az, mi tartja bent a párát és a szennyező anyagokat, és hogyan lehet kivinni őket onnan. A helyszíni felmérésen megnézzük, mi és miért okozza a penészedést, hogyan lehet véglegesen megszüntetni, és mennyibe kerül. Ezt akkor is megkapod, ha végül nem rendelsz semmit. A felmérésnek kiszállási díja van, ami a távolságtól függ, és megrendelés esetén húszezer forintot jóváírunk belőle. Erre a gombra kattintva kérheted: