Miért folyik a víz az ablaküvegről, és baj-e ez?

 Az üveg a lakás egyik leghidegebb felülete, a nedvesség pedig mindig a leghidegebb felületen csapódik ki. Ha reggel víz áll az ablak alján, az azt jelenti, hogy a lakás levegőjében több pára van, mint amennyit az a hideg felület elvisel. Foglalkozni kell vele, de nem az ablakkal: a pára ugyanis nem áll meg az üvegnél.

Kint éjszaka hűl le legjobban a levegő, tehát hajnalban a leghidegebbek a kültérrel érintkező felületek a lakásban. Közben te alszol, és alvás közben is folyamatosan párát lélegzel ki. A levegő páratartalma emelkedik, a felületek hőmérséklete csökken, és ez a kettő hajnalban találkozik.

Amikor a levegő egy hideg felület mellett annyira lehűl, hogy nem bírja tovább megtartani a benne lévő párát, a pára kiválik belőle vízként. Ezt a hőmérsékletet hívják harmatpontnak. Garantált, hogy hajnalban lecsapódik a nedvesség, és ezt látod meg reggel az ablakok alján.

Az üveg csak azért lett a helyszín, mert ott van a leghidegebb. Nem az ablak minősége az elsődleges kérdés, és nem is a beépítés (befolyásolhatja ezt mindkettő, de erről majd egy másik bejegyzésben külön ejtünk szót).

Egyelőre csak a legfontosabb dolgot nézd meg: ha kétrétegű thermoüvegezés van az ablakodban (mindegy, hogy az ablak műanyag, fa vagy alumínium) csak az üvegszerkezet az érdekes... Akkor valószínűleg egy 4-16-4 szerkezeti felépítésű üvegezés van benne. Ez azt jelenti, hogy van kívül 4 mm üveged, aztán jön 16 mm légrés és van belül is 4 mm üveg. Nos, ha megnézed az üvegezés szélén belül, a két üveg között fut körbe egy alumínium távtartó. Ez hozzáér a kinti hideg és a benti melegebb üveghez is. Szerkezeti hőhidat képez és behozza a hideget a szoba felőli üvegre. Ezért ez általában a lakás leghidegebb felülete. (Nem mindig, de ezt tényleg egy másik cikkben fogjuk jobban kifejteni.)

Az ügyfeleink nagy részénél éppen a nyílászárócsere vagy a hőszigetelés után kezdődött a párásodás: a régi, rosszul záró ablak mellett folyamatosan szökött ki egy kevés levegő, és vitte magával a párát is. Az új ablak ezt megszüntette. A párát ugyanannyit termelsz, mint ablakcsere előtt, csak most már nincs hova mennie.

A víz az üvegen ennek a jelenségnek a legenyhébb formája, mert ott látod, és le tudod törölni. A baj az, hogy ugyanaz a pára nem csak az ablakot találja meg.

Ha letörlöd az ablakot, a pára attól még ott marad a levegőben, és megkeresi a következő leghidegebb helyet. Az pedig a külső fal, a sarok, az ablak feletti és alatti falszakasz vagy a bútor mögötti fal. Ezeket az építészet alaki hőhídnak hívja, és itt a legfontosabb, amit tudni kell: a hőhíd a penészedésnek nem az oka, hanem a helye. Az oka a magas páratartalom és a szellőzetlenség.

Ott viszont már nem víz lesz belőle, amit letörölsz. Vakolatba és a festékek többségébe a nedvesség beszívódik és megmarad, ahol pedig nedvesség van, ott megindul a penészedés. Ezért nem oldja meg önmagában a hőszigetelés sem: egyetlen milliliterrel sem fog kevesebb nedvesség keletkezni a lakásban attól, hogy hőszigetelik. A penészt nem megszünteted vele, csak átköltözteted a következő leghidegebb felületre.

Segít kicsit, de nem oldja meg. Erre van egy történet, ami ezt jobban elmondja, mint bármilyen fizikai magyarázat.

Néhány éve egy második kerületi kismamához mentünk ki felmérni. Ő nem az az ügyfél volt, aki nem tud semmit. Épp ellenkezőleg: kiolvasta az összes internetes fórumot penészedés témában, tudta, hogy a szellőzetlenség a probléma, és felkészülten várt minket, egy 30 napon át vezetett szellőztetési naplóval.

Francia kockás füzet, minden napra, naponta négy-öt alkalommal beírva: hány óra hány perctől hány óra hány percig szellőztetett, mennyi volt a kinti hőmérséklet, a kinti páratartalom, a benti hőmérséklet és a benti páratartalom, szellőztetés előtt és szellőztetés után.

Láttam, hogy rengeteg munka volt benne és meg sem akartam bántani. De két kérdést mégis fel kellett tennem neki:

Az első:

    -   Hajnali kettőkor hányszor kelt fel szellőztetni?

-    Egyszer sem.

A második:

    -   És a penészedés megszűnt?

-    Nem.

Ablaknyitással ugyanis vagy alulszellőztetsz, vagy túl. Kinyitod, hideg van, becsukod, és bejött egy kevés levegő, de nem annyi, amennyire a lakásnak valójában szüksége lett volna.

A másik megoldás, amikor kereszthuzatot csinálsz, kimegy a meleg, bejön a hideg, amikor már mindenkinek deres a szemöldöke a családban becsukod az ablakokat és a szegény fűtési rendszered meg minden erejét megfeszítve melegíti vissza a levegőt, a bútorokat és legvégül a falakat. Ez borzasztóan energiapazarló dolog.

A jó szellőzésnek folyamatosnak kell lennie és szabályozottnak, mert a szobanövényeidnek, a teregetett ruhának és az akváriumnak nem tudod megmondani, hogy most ne párologjanak, mert éppen nincs nyitva az ablak. De éppen ezért a folyamatos szellőzés azt jelenti, hogy képesnek kell lennie egyszerre csak nagyon kis mennyiségű levegővel szellőztetnie, vagy éppen nagyon sokkal, ahogyan azt a lakásban élők éppen igénylik.

Először is azt, hogy kint hideg van-e? Mert ha a kinti-benti hőmérséklet különbsége nincsen legalább 15 °C a lakás javára, akkor felesleges is kísérletezni. Minél hidegebb van kint, annál egyértelműbben fogod megtapasztalni a jelenséget. 

• Mielőtt letörlöd, nézd meg, hol áll a víz. Csak az üveg alján, vagy a tokon és a párkányon is? És melyik szobában a legtöbb? Jellemzően ott, ahol csukott ajtó mellett aludtatok.
  
  
• Nézd meg a külső falak sarkait, fent és lent, meg az ablak körüli falszakaszt. Ha ott már folt van, akkor a folyamat nem az ablaknál tart.
  
  
• Ha a fal nedves, nézd meg a rajzolatát. Ha a nedvesség a fal éleivel párhuzamosan jelenik meg, és a sarokban enyhe ívvel köt át az egyikről a másikra, akkor páralecsapódás. Ha legyező alakú és nem a sarokban van,  akkor kívülről érkező vízről van szó, és az egy másik történet.
  
  
• A páramérőt hagyd. Nekünk sincs, és nem véletlenül. Az a szám, amit az étkezőasztalon mutat, egy pillanatnyi érték: egy órával korábban más volt, egy óra múlva megint más lesz, az ablakpárkányon pedig ugyanabban a percben egészen mást mutatna. Az számít, hogy a levegő páratartalma időnként megemelkedik-e annyira, hogy a hideg felületek mellett elérje a harmatpontot. Erre az ablakod pontosabb választ ad, mint bármelyik mérő.
  
  
  

A cikk megmutatta, hol tart a folyamat nálad: még az üvegnél, vagy már a falon. Azt viszont, hogy miért indult el és mennyiért lehet megállítani, a lakásod ismerete nélkül nem lehet megmondani. Erre való a helyszíni felmérés: utána tudni fogod, mi okozza, hogyan lehet véglegesen megszüntetni, és mennyibe kerül. Ezt akkor is megkapod, ha nem rendelsz tőlünk semmit. A felmérésnek kiszállási díja van, a távolságtól függ, és ha végül megrendeled a rendszert, húszezer forintot jóváírunk belőle.