Elhárítottuk a beázást/felázást, de a penész és a szag maradt. Miért?

Mert az ázás vizet hozott, a penész és a szag viszont nem a vízcsőből él, hanem a levegő páratartalmából.

A falba került nedvesség jelentős része nem kifelé távozik, hanem befelé, a lakás levegőjébe párolog, és ott is marad, ha nincs, ami elvigye. A szag ráadásul nem is a penészé: egy rothasztó baktérium csinálja, amelynek nincs szüksége cseppfolyós vízre, elég neki a tartósan hetven százalék feletti páratartalom. Így fordulhat elő, hogy az ázás oka megszűnt, a következménye pedig még mindig dolgozik.

A csőtörést el lehet zárni, a lapostetőt meg lehet javítani, a hibás bádogozást ki lehet cserélni. A felázó alapot körbe lehet injektálni. Ettől a víz utánpótlása megszűnik, de az a mennyiség, ami már bejutott a falba vagy a födémbe, ott marad, és onnan csak egyféleképpen tud eltűnni: elpárolog.

A hagyományos anyagok, mondjuk a mész alapú vakolat, éppen erre voltak jók. Fel tudtak venni bizonyos mennyiségű nedvességet, és pufferként megtartották. Nem kivitték, nem megszüntették, csak tárolták, mint egy szivacs. Aztán amikor a szellőzés el tudta vinni, a falból lassan visszapárolgott a levegőbe, és a légcsere kivitte a lakásból.

 És itt a mondat vége a lényeg: a légcsere vitte ki.

Ha nincs légcsere, akkor a fal ugyanúgy leadja a nedvességet a levegőnek, csak az a nedvesség nem megy sehova. Ott kering a lakásban, és megkeresi a leghidegebb felületet, ahol újra kicsapódhat. Ezért van, hogy egy beázás után hónapokkal is emelkedett a lakás páratartalma, és ezért jelenhet meg a penész olyan helyeken, ahol soha nem folyt víz.

A dohos pinceszagnak semmi köze a penészhez, és emiatt külön is viselkedik.

Egy rothasztó baktérium csinálja, ugyanaz, amelyik a felmosóvödörben felejtett vizet megbüdösíti. Neki nincs szüksége cseppfolyós vízre: elég, ha tartósan hetven százalék fölött van a levegő páratartalma, és van annyi szerves törmelék táplálék gyanánt, amennyi a szállóporban mindenhol megtalálható.

Ezért maradhat a szag akkor is, amikor a fal már nem nedves tapintásra, és ezért nem hat rá semmilyen penészirtó. Erről majd egy külön bejegyzésben is olvashatsz.

Mielőtt tovább mennél, érdemes tisztázni, hogy amit látsz, az tényleg kívülről érkezett víz nyoma, vagy páralecsapódás. Ez életbevágóan fontos, mielőtt komolyabb költésekbe kezdenél.

Egy pillanatra álljunk meg:

 Persze nem azt gondolom, hogy idióta vagy... ha a felső szomszéd csőtörése, vagy a tetőszigetelés hibája miatt becsurgó eső volt a tettes, akkor nincsen kérdés.

 Itt most arra gondolok, amit a legtöbben diagnosztizálnak félre és ennek horrorisztikus értelmetlen költések lesznek az eredményei. Tehát akkor beszélünk erről, ha a földszinten laksz és ki kell nyomozni, hogy a vizesedést a talajvíz, a rosszul elvezetett esővíz vagy a páralecsapódás okozza-e?

Ha erre most azt mondod, hogy a talajvíz, mert a kőműves Misi megmondta, akkor különösen fontos, hogy olvass tovább és értsd meg amit itt leírok.

Mert a mi gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a talajvíz elleni eljárások több, mint 80%-a teljesen feleslegesen lett megcsinálva, azért mert már a diagnózis is rossz volt, ami a talajvizet tette felelőssé.

Három dolgot tudsz magad is megnézni:

Az első a rajzolat. Ha a nedvesség legyező alakban terjed, és nem a sarokban van, akkor szinte teljesen biztos, hogy kívülről érkező vízről van szó. Ha viszont a fal vízszintes vagy függőleges éleivel párhuzamosan jelenik meg, és a sarokban enyhe ívvel köt át az egyik sarokról a másikra, akkor páralecsapódás.

A második, hogy a kívülről jövő víz nem fázós. Soha nem fordul elő, hogy csak a fal belső, fűtött oldalán jön fel, kívül pedig semmi nem látszik. Ha a fal alulról ázik, mert a talajvíz vagy a rosszul elvezetett esővíz az oka a foltnak a lakásban, akkor az első komolyabb fagyoknál, kívül minden reggel kagylósan kifagyott faldarabokat kell találnod a fal mellett a földön, mert a megfagyó víz fizikailag teszi tönkre a falat.

A harmadik a salétrom színe. A falon átszívódó víz magával hozza az építőanyagban lévő vízoldékony sókat, és amikor belül elpárolog, azok újra kikristályosodnak. Ilyenkor a kivirágzás színének az építőanyaggal kell megegyeznie: téglafalnál a citromsárgától a sötétbarnáig terjedő árnyalatban, jellemzően. Ha a kivirágzás fehér vagy krémszínű, tehát a falfesték színével egyezik, akkor nem jött át semmi a falon: a lecsapódó pára oldotta ki a felületen lévő sókat, aztán megszáradva újra kirakta őket.

Kihívtak egy lakáshoz, ahol előttünk egy építész cége adott árajánlatot a penészedés megszüntetésére. Kiment a kollégáival, felvésték a szoba sarkában a betont, tönkretették a parkettát, több helyen megfúrták a falat, mintát vettek belőle, és huszonnyolc oldalas szakvéleményt írtak.

A szakvélemény szerint a vizesedést és a penészedést a talajvízből felszívódó nedvesség okozta. A megoldás: az összes helyiségben fel kell verni a betont, hatvan centi mélyen kitermelni alóla a talajt, kavicságyat visszarakni, arra vízszigetelést, arra aljzatbetont, és az összes oldalfalat körbeinjektálni. Erre adtak hatmillió-nyolcszázezer forintos árajánlatot. (2022-ben) Volt benne laboratóriumi elemzés is arról, hogy a falminta olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csak szennyvízből származhatnak.

A tulajdonos kérésére egyszerre mentünk ki az építésszel, mert külön-külön mindenki annak hisz, akivel éppen beszél. Megkérdezte, milyen szakirányú végzettségem van. Mondtam, hogy pont semmilyen, viszont tizenhét éve nem foglalkozom mással, csak penészes és vizes lakásokkal. Erre azt mondta, hogy amit ő erről gondol, azt leírta a huszonnyolc oldalban, ehhez nincs hozzátennivalója.

Mondtam, hogy elolvastam az első betűtől az utolsóig, és egyetlen kérdésem van:

- Mivel magyarázza a fázós talajvizet?

Értetlenül nézett rám. Elmagyaráztam: ebben a házban a vizesedés kizárólag a falak belső oldalán jelent meg. Eszerint az a talajvíz, amiben a szakvélemény szerint az alap áll, fázik, mert a hideg külső oldalon nem jött fel, csak a fűtött belső oldalon. Azt mondta, ez hülyeség. Mondtam, hogy szerintem is, mégis ezzel magyarázza az egészet. Ha az alap talajvízben áll, a víznek a fal teljes keresztmetszetében kapillárisan fel kell szívódnia, tehát kívül is. Az elmúlt hetekben többször volt mínusz tíz fok vagy annál is hidegebb, és akkor kívül minden reggel, egy talicskányi kifagyott faldarabot kellett volna találnunk. Nem találtunk. A „salétrom” pedig fehér volt, a festék színével egyezett, nem a tégláéval.

Az építész ezután fogta magát és elment. Még csak nem is köszönt.

A tulajdonosnak viszont majdnem hétmillió forintot spóroltam ezzel a beszélgetéssel.

• Nézd meg a három jelet: a rajzolatot, a fal külső oldalát fagy után, és a kivirágzás színét. Ez ingyen van, és eldönti, hogy egyáltalán jó helyen keresed-e az okot.
  
  
• Ha a beázás valós volt és elhárítottad, ne a foltot kezeld, hanem a levegőt. A falban maradt nedvesség hetekig vagy hónapokig párolog befelé, és amíg nincs, ami elvigye, addig a lakás páratartalma magasabb marad, mint a beázás előtt.
  
  
• Ne fesd le, amíg nedves. A festék alatt a nedvesség ugyanúgy ott marad, és így a penész éltető eleme is. Ezzel csak a látszatot szünteted meg, az okot nem.
  
  
• A szagra ne penészirtót vegyél. Nem penész csinálja, tehát nem is hat rá. Ha a szag megmaradt, az azt jelenti, hogy a levegő páratartalma tartósan magas, függetlenül attól, hogy a csövet megjavították.
  
  
• Ha valaki nagy beavatkozást javasol, kérd meg, hogy egyszerre legyetek ott más szakemberrel is. Laikusként nem tudod eldönteni, kinek van igaza, ha külön-külön hallgatod meg őket. Ha viszont egyszerre vannak ott, olyan kérdéseket tudnak feltenni egymásnak, amiből neked is nyilvánvaló lesz a válasz. Nálunk szolgáltatás, hogy odahívhatsz bennünket más szakemberrel együtt. Szívesen segítünk a VALÓSÁG feltárásában.

Fontos, hogy megértsd:

Ezek a dolgok ügyfeleink sokaságának okoztak több százezres, milliós, felesleges kiadásokat mielőtt ránk találtak.

Azt szeretnénk, hogy te ne ess ebbe a hibába.

Olvasd el még egyszer ezt a cikket. Gondold végig, mi az, amiről te magad meg tudsz győződni vagy pedig kitől és milyen segítséget kérsz!

És még egy fontos gondolat: most 2026 nyara van az évszázad aszálya és minden idők legalacsonyabb vízállásai a Dunán és a Tiszán. Országszerte kutak ezrei száradnak ki. És emberek jönnek, hogy meggyőzzenek téged arról, hogy a talajvíz miatt vizes a lakásod. Gondolkodj... 

Ha a beázást elhárították és a penész maradt, azt kell kideríteni, mi tartja fenn most, amikor a víz utánpótlása már megszűnt.

A helyszíni felmérésen megnézzük, mi és miért okozza a penészedést, hogyan lehet véglegesen megszüntetni, és mennyibe kerül. Ezt akkor is megkapod, ha végül nem rendelsz semmit. A felmérésnek kiszállási díja van, ami a távolságtól függ, és megrendelés esetén húszezer forintot jóváírunk belőle.