Hőhíd szigetelése: megszünteti ez a penészt?

Sokan hiszik, ha hőszigetelünk, megemeljük a hőhíd hőmérsékletét és ezzel harmatpontot betoljuk a falba, azzal megszüntetjük a páralecsapódást, és ezzel nincs több penészesedés.

Viszont a mai természetes szellőzést nem ismerő ingatlanoknál csak egy „jól szigetelt” légtömör házat kapunk, ahonnan nem vezetjük ki a párát. A szigetelés miatt nem az eddigi leghidegebb felületeken fog kicsapódni a nedvesség, hanem a következő leghidegebb ponton. Ezzel gyakorlatilag csak költöztetjük a penészedést a lakásban.

A sarok mindig hidegebb, mint a fal közepe, és ez nem építési hiba, hanem geometria: ott egyharmadnyi fűtött felületre háromharmadnyi hideg jut. Az építészet ezt alaki hőhídnak hívja. A lényeg viszont az, hogy a hőhíd a penészedésnek nem az oka, hanem a helye. Az oka a magas páratartalom és a szellőzetlenség, és ezért a hideg fallal nem biztos, hogy kezdeni kell valamit.

Miért éppen a sarok?

Egy fal közepén a szoba felőli fűtött felület mögött nagyjából ugyanakkora hideg felület van kívül. A sarokban viszont két fal találkozik, és ott a belső, fűtött felülethez képest sokkal nagyobb a kültérrel érintkező felület. Több hő távozik, mint amennyit a szoba pótolni tud, tehát a sarok belül hidegebb marad. Ugyanez történik az élek mentén és a nyílászárók csatlakozásainál.

Nem az a kérdés tehát, hogy van-e hőhíd az épületben.

Van, mindegyikben.

A kérdés az, hogy mennyivel alacsonyabb a belső felületi hőmérséklete a lakás hőmérsékleténél.

Ezért szoktunk gyanakodni, ha valaki hőhídmentes épületet ígér. Egy valóban hőhídmentes épületnek három tulajdonsága lenne.

• Homogén anyagból készült, tehát se ajtó, se ablak, bejutni és kijutni csak teleportálva lehet.
• Gömb alakú, mert sarkoknak és éleknek nem szabad lenniük.
• És lebeg, hiszen se az alátámasztás, se a felfüggesztés nem vonhat el hőt a szerkezettől.

Aki nem ilyennek mutat be egy hőhídmentes épületet, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy nem az igazat mondja.

Az egyik ügyfelünknek az építőiparban nála járatosabb ismerősei mondták meg, hogy a hőhidak miatt penészedik a lakása. Kihívott egy hőkamerás vállalkozót, aki megmutatta neki, mennyivel hidegebbek a sarkok, az élek és a nyílászárók illesztési pontjai, és azt mondta, le kell szigetelni, az biztosan megoldja.

Négy ajánlatot kértek, és a legszimpatikusabbat fogadták el, ami nem a legolcsóbb volt. A szigetelő szakember azt mondta, hogy a tíz centi szigeteléstől megszűnnek a hőhidak, és hogy a kőzetgyapot igaz, hogy drágább, de lélegzik, tehát a ház nem lesz bedunsztolva. Elhitték neki. Több mint kétmillió forintba került.

(Ez egy 2018-as történet, akkor ez nagyon drága volt.)

A következő télen ötször annyi lett a penész, mint a szigetelés előtt.

A hőkamerás ember értett a hőkamerához. A szigetelő ember értett a szigeteléshez. A tulajdonos mindkét esetben valódi szakemberrel beszélt, csak éppen nem a penészedés megszüntetéséhez értő szakemberrel. Egyikük sem tudta azt, ami az egészet eldönti:

a hőhíd nem az oka a penészedésnek, hanem a helye.

Attól ugyanis, hogy leszigetelték a házat, egyetlen milliliterrel sem lett kevesebb nedvesség a lakásban. A pára nem szűnt meg, csak megkereste a következő leghidegebb felületet.

Ez a következő történet a saját tévedésünk, és éppen ezért érdemes elmondani.

Amikor megjött az első hőkameránk, vittem magammal mindenhová, és büszkén mutogattam mindenkinek, hogyan működik és hogyan lehet vele megtalálni a hideg felületeket. Egy felmérésen megmutattam a tulajdonosnak, hogy tizenegy-tizenkét fokos felületei vannak, és megmondtam neki, hogy ez sajnos extrém hőhíd, tehát a szellőzőrendszer után hőszigetelnie is kell majd.

Kiépítettük a rendszert, meg voltak vele elégedve, és nem sokkal később az unokatestvéréhez is mennünk kellett, aki két házzal arrébb lakott. Amikor odaértünk felmérni, megkért, hogy nézzem meg még egyszer azokat a sarkokat, mert ő azt látja, hogy semmi bajuk nincs és nem szeretne hőszigetelni, ha nem muszáj.

Megnéztem. Tizenöt-tizenhat fokot mértem ugyanott. És aznap kint még hidegebb volt, mint az első felmérés napján.

A magyarázat egyszerű, csak addig nem gondoltunk rá:

Ha nincs szellőzés, a hideg felületen kicsapódik a nedvesség. A nedvesség párolog, a párolgás pedig hőelvonó folyamat, tehát a nedves fal hidegebb, mint amilyen szárazon lenne.

Nem a fal lett jobb két év alatt. Csak a szellőzőrendszernek köszönhetően megszáradt.

Ezért nem tudjuk előre megmondani, hogy egy hideg sarok valóban extrém hőhíd-e, vagy csak pillanatnyilag ennyire hideg. Nem titkolózunk: a mérés maga nem tud különbséget tenni, amíg a felület nedves.

Van, amikor a fal önmagában is túl hideg. Akkor beszélünk extrém hőhídról, ha:

• kint nulla és öt fok közötti hőmérséklet van,
• bent húsz és huszonkettő közötti,
• és a SZÁRAZ falfelület ennek ellenére tizennégy fok alatt marad.

Ilyenkor hiába szárítod ki a levegőt, előbb-utóbb kicsapódik ott a nedvesség.

Ez azonban ritkább, mint amilyennek látszik, és pontosan azért látszik gyakorinak, amiről az előbb szó volt: a nedves felület hidegebb a párolgás hőelvonása miatt. Ezt az egyet érdemes megjegyezni, mielőtt bárki árajánlatot ad a falra.

         1       Ne a hőszigeteléssel kezdd. Nem azért, mert rossz eljárás, hanem mert a fűtésszámládat csökkenti, nem a páratartalmadat. Ha csak a penészedés megszüntetése miatt csináltatod, könnyen gigászi összegeket fizethetsz ki anélkül, hogy bármi érdemben változna. A szellőzőrendszer akkor is kell, ha lesz hőszigetelésed, mert a hőszigetelés sem a párát, sem az egyéb mérgező anyagokat nem távolítja el a lakásból. Ezért először a szellőzésről gondoskodj. Így egy működő szellőzőrendszer mellett meglátod, hogy egy száraz lakás fűtési költsége indokolja-e a hőszigetelés elkészítését?

         2       Nézd meg, hol vannak a foltok. Alsó és felső sarkok, élek mentén, az ablakok körül, a bútor mögött. Ha a penész gyakorlatilag kirajzolja a lakás külső falainak a belső sarkait-éleit, az nem újdonság, hanem megerősítés: a hőhíd a hely, nem pedig az ok.

         3       Ha már szigeteltek, nézd meg, hol ér véget a szigetelés. A leggyakoribb hiba az, hogy fent a verébdeszkánál abbamarad, alul pedig a járdánál, ahelyett, hogy fent ráfordulna a talpszelemenre, illetve lent, legalább harminc centire lemenne a talajba. Ahol véget ér, ott lesz a leghidegebb pontod, akkor is, ha a szigetelést egyébként profi csinálta. Ha szeretnéd, egy email címért cserébe küldünk neked egy tájékoztatót, ami egy nagyon könnyen megelőzhető, utólag viszont rengeteg pénzbe és bosszúságba kerülő hibát segít kiküszöbölni.
(A kapcsolat menüpontban található email címre írj, és kérd a hőszigetelési segédletünket.)

         4       Ne a páramérő alapján dönts. A páramérőről pillanatnyilag leolvasható szám az étkezőasztalon nem mond semmit arról, hogy a sarokban mennyire hűl le a levegő. Az számít, hogy időnként megemelkedik-e a páratartalom annyira, hogy ott elérje a harmatpontot. Van, akinél eközben 45 és van, akinél 75% páratartalmat mutat a polcon vagy az asztalon a páramérő. Nem ez számít, hanem a sarokban megjelenő cseppfolyós víz.

         5       A hőkamerás vizsgálatot tedd a sorrend végére, ne az elejére. Amíg nedvesek a felületek, a kamera nem azt méri, hogy milyen a falad, hanem azt, hogy mennyire párolog éppen.

Ezekből nem az derül ki, hogy meleg-e a falad. Az derül ki, hogy a hideg fal önmagában nem magyarázza meg, amit látsz.

Ha azt szeretnéd tudni, hogy a te lakásodban a hideg felület vagy a levegő páratartalma-e a döntő, arra való a helyszíni felmérés. 

A felmérésen valamelyik szakértő koillégánk végigméri a lakást, és nem tippel. Megnézi, hol vannak a hideg felületek, mennyi a pára, és a kettő hol találkozik. A végén megmondja, mi okozza nálad a penészedést, és mi az, ami véglegesen megszünteti. Ezt akkor is megkapod, ha végül nem rendelsz tőlünk semmit. A felmérésnek kiszállási díja van, ami a távolságtól függ, és ha megrendeled a rendszert, húszezer forintot jóváírunk belőle.