Ezt az oldalt nem azért készítettük, hogy kibújjunk a garanciális felelősség alól, hanem azért, hogy felesleges kiadásoktól kíméljük meg Önt.

A tavalyi évben több mint 3500 kilométert vezettünk és több mint 60 helyszínre mentünk ki visszapenészedés miatt. Ebből a több mint 60 esetből mindössze négy alkalommal volt valóban a szellőzőrendszerrel probléma. Az összes többi esetben sajnos az ingatlan épületszerkezeti hibái és a hatályos szabványoktól való eltérései okozták a penész visszatérését.

Természetesen készséggel kimegyünk Önhöz, és hőkamerás méréssel is ellenőrizzük a helyzetet:

• Ha a hiba a szellőzőrendszerben van: a vizsgálat és a javítás Önnek egyetlen forintjába sem kerül, hiszen teljes felelősséget vállalunk a munkánkért.
• Ha a probléma az épület szerkezeti hibájából adódik: abban az esetben a kiszállási díjat ki kell fizetnie.

A felkészítő anyagok pontosan abban segítenek Önnek, hogy még a kiszállás előtt, önállóan felmérhesse a leggyakoribb épülethibákat. Így Ön döntheti el, hogy valóban szüksége van-e a helyszíni szakértői vizsgálatra díjfizetés mellett, vagy a bemutatott szempontok alapján már világossá válik a probléma igazi oka.

Amikor pénzvisszafizetési garanciaszerződést kötünk Önnel a szellőzőrendszer kiépítésére, a célunk az, hogy teljes biztonságot és valódi megoldást kapjon a kezébe. Fontos azonban tisztázni, hogy a garancia milyen feltételek mentén működik, és mi az a két kivételes eset, amikor nem tud érvényesülni.

A garanciavállalásunk alapja az az észszerű szakmai feltételezés, hogy az Ön ingatlana legalább nagy vonalakban megfelel a hatályos építési szabványoknak:

• Rendelkezik elfogadható minőségű hőszigeteléssel.
• A nyílászárói rendeltetésszerűen és elfogadható módon záródnak.
• Az épületen korábban nem végeztek olyan szakipari munkát, amely durván figyelmen kívül hagyta volna az építési normákat.

Amennyiben az épület szerkezete ezt a műszaki alapelvárást teljesíti, a pénzvisszafizetési garanciaszerződésünk teljes körűen, mindenféle külön kitétel nélkül érvényes mind az ingatlanra, mind a szellőzőrendszerre.

Mielőtt garanciális hibabejelentést tenne nálunk, kérjük, szánjon néhány percet az alábbi pontok ellenőrzésére. Ezzel a gyors önellenőrzéssel Ön is könnyen meggyőződhet arról, hogy a szellőzőrendszere műszakilag hibátlanul teszi-e a dolgát, és megelőzheti az esetleges felesleges kiszállási költségeket.

Kérjük, ellenőrizze a rendszert a következő lépések szerint:

• Folyamatos működés: A rendszernek a fűtési szezonban (októbertől májusig) megállás nélkül, a nap 24 órájában működnie kell. Győződjön meg róla, hogy a készülék be van dugva, és nincsen kikapcsolva.
• A kifúvás ellenőrzése kívülről: Nézze meg a kültéri rácsot, miközben a ventilátor jár. Ha gravitációs zsaluval szerelték, a lamelláknak nyitva (ferdén kifelé állva) kell lenniük. Fix rács esetén bizonyosodjon meg róla, hogy a rács nem tömődött-e el porral vagy szösszel, ami megfojtaná a légáramot.
• A higrosztát kapcsolási pontja: A páraérzékelős fali vezérlőt óvatosan elforgatva normál esetben 50 és 70% közötti értéknél (jellemzően 55% körül) egy halk kattanással kell bekapcsolnia a ventilátornak. Ha csak 80%-nál vagy 30%-nál reagál, a vezérlő cserére szorulhat.
• Légbevezetők és elszívó rácsok állapota:
  • Normál lakáspáránál az ablakra szerelt páraérzékelős elemek lamelláinak félig nyitott állapotban kell lenniük.
  • Ha fali légbevezetője van, ellenőrizze, nincs-e a manuális kapcsolóval lezárva.
  • Vizsgálja meg az elszívó elemeket is: a tiszta légáramlást egy porosodás vagy eltömődés erősen akadályozhatja.
• Működési próba: Amikor a gépet a vezérlővel feltekeri a legmagasabb fordulatszámra, tartsa oda a kezét a légbevezetőkhöz: határozott, érezhető frisslevegő-beáramlást kell tapasztalnia.

A szellőzőrendszer kiépítése után ritkán, de előfordulhatnak olyan váratlan jelenségek, amelyekkel senki sem szeretne szembesülni. Fontos tisztán látni, hogy ezek nem a rendszer hibájából adódnak, hanem az épület meglévő szerkezeti hiányosságaira derítenek fényt.

Összegyűjtöttük a három leggyakoribb problémát, és azt is, miért nem lehet ezeket előre megjósolni egy előzetes felmérés során:

• 1. Extrém hőhidak jelenléte:
  • A jelenség: Ha kint 0 és -5 °C körüli a hideg, bent 20–22 °C van, de egy falfelület 14 °C alá hűl le, ott bármilyen száraz beltéri levegő mellett is kicsapódhat a nedvesség és visszatérhet a penész.
  • Miért nem látható előre? A felméréskor a vizes, párás falfelület a folyamatos párolgás miatt mesterségesen hidegebbnek mutatja magát a hőkamerán. Csak akkor derül ki a felület valódi hőmérséklete, ha a szellőztetés már kiszárította a lakást.
• 2. Fals levegő bejutása (légtömörségi hibák):
  • A jelenség: A légbevezetőkön nem vagy alig érezhető légmozgás, a lakás mégis túlszárad vagy nem a várt hatékonysággal szellőzik.
  • Miért nem látható előre? Amíg nincs bent a ventilátor, nincs folyamatos vákuum sem, ami kirajzolná a huzat útját. A rendszer elindulása után válik nyilvánvalóvá, ha az épület rosszul záródó padlásfeljárón, lambéria mögött, nem szigetelt fém bejárati ajtón vagy repedéseken keresztül szívja be a levegőt a tervezett légbevezetők helyett.
• 3. Épületszerkezeti ázás és talajvíz:
  • A jelenség: A szellőztetés hatására a falból távozó víz felgyorsítja a kapilláris áramlást, ami rövid időn belül látványos, kristályos sókivirágzást (salétromot) hoz a felületre.
  • A dolog előnye: A szellőztetés segít pontosan elhatárolni a felületi párát a talajvíztől. Így nem szükséges az egész házat körbeinjektálni több millió forintért, hanem elegendő célzottan csak a valóban ázó szakaszokat kijavítani.

Nagyon gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy a szellőzőrendszer kiépítése után visszatér a penész, és amikor a helyszínen hőkamerával jelezzük az extrém hőhidat, a tulajdonos hitetlenkedve fogadja: „Hiszen nemrég költöttünk több millió forintot a ház teljes külső hőszigetelésére!”

Ilyenkor még a ház megnézése nélkül, egyetlen rajzzal is pontosan meg lehet mutatni a kivitelezési hibát, ami tízből tízszer be is igazolódik. Bár a homlokzatra felkerült 15 cm szigetelés, a két legkritikusabb pont sajnos szinte mindig lezáratlanul marad:

• A felső csomópont (födém és koszorú): A szigetelést a szakemberek a legtöbb esetben csak a verébdeszkáig viszik fel a homlokzaton. Emiatt a külső fagy belelóg a fal tetejébe, és a hideg akadálytalanul sugárzik be a belső mennyezeti sarokba. Egy helyesen kivitelezett szigetelésnél a szigetelőanyagnak fel kellene futnia a koszorú/attikafal tetejéig, és rá kellene fordulnia a talpszelemenre (összezárva a padlásszigeteléssel). Ha ez elmarad, hiába mérünk a szobában 22 °C-ot, a mennyezeti sarokban 6–8 °C-os fagyzug alakul ki a várt 26 °C helyett.
• Az alsó csomópont (lábazat és járda): Alul a szigetelés gyakran megáll a járdaszint felett. A járda betonja a hideget egyenesen a hőszigetelés mögé, a ház alapjába vezeti, a homlokzati szigetelés pedig még a nappali felmelegedéstől is elzárja a lehűlt szerkezetet. A padlószintnél fellépő dermesztő hideg megelőzéséhez a szegélyt fel kellene verni, és a lábazati szigetelést legalább 30–40 cm mélyen le kellene engedni a terepszint alá.

A pénzvisszafizetési garanciaszerződésünk egyik legfontosabb feltétele az épület megfelelő légtömörsége. A szellőzőrendszer alapelve ugyanis az, hogy az ingatlant zárt dobozként kezeljük: a levegő kizárólag szabályozottan jöhet be a beépített légbevezetőkön, és szabályozottan távozhat a páravezérelt elszívón keresztül.

Amikor az épület nem légtömör – szaknyelven fals levegőt szív a ventilátor –, a rendszer működése és hatékonysága felborul:

• Honnan érkezik a fals levegő?
  • Könnyen ellenőrizhető pontok: rosszul záródó padlásfeljárók, régi kamraablakok, nem megfelelően gumizott, szelelő fém bejárati ajtók. Ezeknél kézzel odanyúlva azonnal érezhető a huzat.
  • Nehezebben feltárható, rejtett felületek: tetőtéri lambériaburkolatok vagy hajópadlós mennyezetek, ahol elmaradt az alatta lévő párazáró és légtömör fóliázás. Itt a beáramló levegő eloszlik, kézzel nem érezhető a huzat, de a hőkamerán élesen kirajzolódik a résekből beömlő hideg.
• Miért okoz ez súlyos problémát a lakásban?
• Túlszellőztetés és energiapazarlás: A ventilátor a réseken keresztül akadálytalanul, maximális kapacitással szívja be a jeges kinti levegőt, ami kihűti az ingatlant és feleslegesen növeli a fűtési költségeket.
• Visszatérő penész a szobákban: Mivel a ventilátor által keltett vákuum elvész a réseknél, a szobákban elhelyezett légbevezetőknél nem alakul ki elszívó hatás. A bevezetők hiába vannak teljesen nyitva, a helyiség nem kap elegendő friss levegőt, és újra bepenészedik.

A leggyakoribb ok, ami miatt a szellőzőrendszerünk nem tudja véglegesen megszüntetni a penészedést – és ami kizárja a pénzvisszafizetési garanciát –, az az extrém hőhíd.

Fontos látni, hogy a hőhíd nem ránézésre vagy szubjektív vélemény alapján minősül extrémnek, hanem nagyon pontos, mérhető fizikai határértékek mentén:

• A mérési feltételek: Ha kint 0 és -5 °C közötti a hőmérséklet, bent a lakásban 20–22 °C van, a falfelület hőmérsékletének 14 °C felett kell lennie.
• Mikor extrém a hőhíd? Amennyiben a felületi hőmérséklet 14 °C alá esik, olyan nagy a felület lehűlése, hogy a szellőzőrendszerrel fizikailag lehetetlen annyira száraz levegőt előállítani, hogy ott ne csapódjon ki a nedvesség.

Ez pontosan olyan jelenség, mint amikor nyáron a kánikulában kiveszünk a hűtőből egy hideg üveget: bármilyen száraz a levegő, a hideg felületre azonnal kicsapódik a pára. Ha a sarkokban a szerkezeti hibák miatt 6–8 °C-os falfelületek alakulnak ki, ott fagypont alatti kinti időben tocsogni fog a víz – és ez nem a szellőzőberendezés működési hibája, hanem a fizika törvényszerűsége.

Mit tehet Ön ebben a helyzetben?

Önnek két lehetősége van, a lehűlés mértékétől és az anyagi észszerűségtől függően:

• Enyhébb eltérésnél (11–12 °C-os felületek): Ha csak egy-két sarok érintett, és a páralecsapódás kizárólag a leghidegebb téli napokon (évente mintegy 10–15 napon) jelentkezik, Ön dönthet úgy, hogy ezeken a kirívó napokon egyszerűen letörli a felületet, és nem fordít rá nagyobb összeget.
• Célzott vagy teljes hőszigetelés: Ha a fűtési számla indokolja (például havi 26 000 Ft feletti a költség), érdemes lehet az egész ingatlan hőszigetelésében gondolkodni. Alacsony fűtési költségnél azonban felesleges milliókat költeni a teljes házra; ilyenkor sokkal célravezetőbb kizárólag a problémás épületrészt orvosolni. Jó példa erre, amikor a födém hidege miatt csupán a külső betonkoszorú magasságában helyeznek el egy 1 méteres szigetelőcsíkot, ami már önmagában megszünteti a sarkok extrém lehűlését.