Covid és egyebek

Most, hogy a Covid felforgatta mindannyiunk életét, “végre” ráirányult a figyelem a lakásaink, lakótereink levegőjének minőségére, a levegőben terjedő fertőzések megelőzésére. Nos, én 2005 óta mondom, hogy mennyire fontos a lakótereink levegőjét megfelelő légcserével a kórokozók számára élhetetlenné tenni, az egyéb szennyező anyagoktól pedig megszabadítani.

Fontos dolog, hogy amikor „szennyezett levegőről” beszélünk, akkor nem feltétlenül az általánosan légszennyező anyagok azok, amikre gondolok, tehát nem a kályhák-kazánok füstje, korom, kipufogógáz vagy éppen ipari légszennyező anyagok, amiket el kell távolítanunk a lakásunk légteréből.

Három nagyobb csoportba oszthatjuk a lakás levegőjének szennyeződéseit:

1., Az első csoportba sorolhatjuk a fizikai légszennyező anyagokat. Ilyen például a szálló por, dohányfüst, vagy éppen a magas páratartalom. A szálló por veszélyessége összefüggésben van nem csak a port alkotó anyagok egészségre káros hatásaival, hanem annak szemcseméretével is, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak. A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba). Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, és ennek hatásaképp a dohányzás passzív szenvedői is jelentős ártalomban részesülhetnek.

2., A második csoport a kémiai szennyező anyagok. A főzésből származó égéstermékek vagy a nem megfelelő égéstermék-elvezetésű kályhák miatt a gyermekeknél észrevehetően megemelkedik a légzőszervi asztmás és allergiás megbetegedésben szenvedők aránya, sőt egy spanyol felmérés alapján a szellemi képességeket is rontja a főzésből származó égéstermékek felhalmozódása.
A lakásokban jelentősen megemelkedik az illékony szerves anyagok (VOC) koncentrációja is. Ezek az anyagok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet, hosszútávon máj- és idegrendszeri károsodás előidézői is lehetnek. Ilyen szerves oldószert tartalmaznak a festékek, a lakkok és egyes tisztítószerek is, de sok termékben, mint például a bútorokban, az épületanyagokban és a szőnyegekben is maradhatnak oldószerek, amik így megjelenhetnek a lakásunk levegőjében.

Szintén hosszú távú kockázatot jelentenek olyan szintetikus anyagok, melyek bár kevésbé illékonyak, mint a VOC-k, mégis kijutnak a termékekből a környezetünkbe, és így a szálló porba és az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. Az emberek szervezetében több száz mesterséges eredetű anyag található. Az emberi vérből kimutathatók például a függönyökben, szőnyegekben, műszaki cikkekben használt brómozott égésgátlók, a ftalátok, a PVC lágyítószerei és vízlepergető anyagként használt perfluórozott anyagok. Ezek a vegyületek nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, és hosszabb időn át halmozódnak az emberi szervezetben. A brómozott égésgátló anyagok (PBDE-k) befolyásolhatják a hormonrendszert, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést és az idegrendszert károsító hatásukkal. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a lakásban használt tisztítószerek, bútorápoló anyagok, illat és kozmetikai szerek, mind-mind szennyezik a levegőt, és célszerű lehetőleg minél előbb eltávolítani őket.

3., Végül a harmadik csoport a biológiai szennyezőanyagok. Én azt szoktam mondani, hogy igazából hálásnak kellene lennünk a penésznek. Mivel a penész az egyetlen olyan kórokozó, ami megmutatja, hogy rossz levegőjű, egészségtelenül szellőzetlen, magas páratartalmú lakásban élünk. Ugyanis a penészen kívül még rengeteg más egyéb gomba, baktérium, vírus, atka, ostoros és csillós jószág érzi magát nagyszerűen azok között az életfeltételek között, ahol mi a mindennapjainkat éljük. Ez egy normál levegőjű, de szellőzetlen lakás esetében 20-24 C fok hőmérsékletet és 50-70 % relatív páratartalmat jelent. Egy penészes lakás esetében pedig 22-26 C fok hőmérsékletet és 60-80 % relatív páratartalmat.


Fontos szabály, hogy az elégtelen szellőzés magasabb páratartalmat, a magas páratartalom pedig kedvezőbb életfeltételeket jelent MINDEN kórokozónak. Csak egy nagyon egyszerű példát hadd mondjak: a poratkák 70%-os páratartalom mellett a legreproduktívabbak, míg például 45% -os páratartalom mellett már nem szaporodnak, és 40% alatti páratartalomnál a túlnyomó többségük elpusztul. Ugyanez vonatkozik a vírusokra és baktériumokra (a Covidra is). A többségük váladékcseppekben tud életben maradni az emberi szervezeten kívül, és ezek a váladékcseppek akár napokig is képesek az ő túlélésüket biztosítani 70-80%-os páratartalom mellett, míg 50% alatti páratartalom esetében már órák alatt beszáradnak és lehetetlenné teszik a bennük lévő kórokozók túlélését.

Tehát fontos megérteni, hogy a szellőzőrendszerek kiépítése nem azért szükséges, hogy megszüntessük a lakásunk penészedését. Ez csak egy nagyszerű, elvárt de részleges eredménye a szellőző rendszer kiépítésének. A legfontosabb ok az, hogy megszabadítsuk otthonunkat a fizikai és kémiai szennyezőanyagoktól, amelyek rengeteg betegséget okozhatnak hosszútávon, valamint élhetetlenné tegyük a környezetet MINDEN kórokozó számára, és ne csak a penészgombákra összpontosítsunk.


Az eddig leírtakat mára már számtalan tudományos kutatás bizonyítja és támasztja alá. Nevet is adtak már a tudósok a jelenségnek, nem penészes lakásnak, hanem “Beteg Épület Szindrómának” nevezik a szellőzetlenségből adódó tünet együttest. Az asztma, a légúti allergiák és több bőrbetegség kialakulásának ma már elsőszámú okaként nevezik meg a Beteg Épület Szindrómát.
Ezen jelenség kialakulásának a megelőzésére ma kizárólag a szabályozott szellőzőrendszerek alkalmasak.